Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúszoboszló, 2014)

Néprajzi szaktanulmányok - Simon Krisztián: Falunap és lokális szellemi kulturális örökség Sárrétudvariban

Ünnepek Sárrétudvariból10 11

A téli ünnepkörük a legjelentősebb, amelynek kezdete a karácsonyt megelőző advent. Az ünnepre való várakozásban a rendrakás, tisztálkodás, mosás alapvető jelentőségű volt, emellett a Bibliaolvasás és a karácsonyi énekek tanulása volt jellemző. Szent Miklós napjára a magyar nyelvterület további részeihez hasonlóan tiszta cipőt illett az ablakba tenni, amelybe a szülők beletették az ajándékot. „Mikulás estéjén ki kellett tisztítani a cipói Mikulás reggelére pedig belerakták az szülők az ajándékot."n

Az ezt megelőző 2-3 hétben folytak a betlehemesek előkészületei, próbái. A betlehemes csoport vezetését Heródes látta el, aki a szervezést, készülődést, kellékkészítést, szövegtanulást is irányította. A játéknak adománygyűjtési (pénz, vagy természetbeni) funkciója is volt, amelyet a vezető, Heródes osztott szét. Magát a bárkát (betlehemest) a második világháborút követően kölcsönkérték, a beszerzett anyagi forrásokból kellett a „kölcsönt" kifizetni. A bárka elnevezés annak alakjából, adatközlői vélemények szerint a Noé bárkájából eredeztethető. Akadt továbbá olyan betlehemes csoport is, amely lopást követett el (a kürtőn hagyott kolbászt, szalonnát ellopták), de azokat szét is zavarták.12

A szenteste előtt a tisztálkodás elsődleges fontosságú volt, tisztán illett a karácsony estét várni. A gyermekeket Jézus születésének örömére megajándékozták, a gyermekek számára szánt ajándékokat az első világháborút megelőzően cipőbe rejtették. A karácsonyfát vagy este „kapták" meg a családok, amelyet a gyerekek folyamatos énekléssel vártak, vagy pedig a késő este feldíszített fát másnap reggel láthatták meg a gyerekek. A második világháborút követően már az együtt díszítés volt jellemző, amelyhez a Jézuska a díszekkel, fával „járult hozzá," szenteste pedig történeteket mondtak az idősebbek a gyerekeknek.

Jellemző volt a karácsony esti kántálás is (református énekeskönyvből), ám pénzt nem illett elfogadni érte. Az 1800-as évek végén a családtagok karácsony estéjén összegyűltek, és éjfélig kártyáztak. Az azt követő napon templomba, illetve a további családtagokhoz köszönteni

10 Az összefoglalás egyik forrásaként szolgált: Madar 1993: 407-435. A kutató csak a '30-as évekig tartózkodott Sárrétudvariban, ezért számos helyen további adatközlők elbeszéléseire támaszkodtam.

11 Varga Imre (1944). 2014. június 20. Sárrétudvari.

12 A hajdani Bihar vármegye több településéről is ismert a betlehemezés során elkövetett bűnelkövetés (lopás, lásd a későbbiekben).

129