Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúszoboszló, 2014)
Néprajzi szaktanulmányok - Kavecsánszki Máté: Tánctudományi vizsgálódások Észak-Biharban
Az észak-bihari Messzelátó-Sóstón a tanyai dohánymunkás cselédség utolsó élő tagjai tudtak beszámolni arról hogy a tanyaközpontok22 melletti szabadtéri táncmulatságok eredendően szintén mezőgazdasági munkaalkalmakhoz kapcsolódtak. Ezek a táncmulatságok a tanyaközpontok felszámolásával együtt szűntek meg. Hosszúpályiból is van adatunk a szabadban táncolás 20. század első évtizedeiig való fennmaradására. Ahogyan azt Bihari-Horváth László kutatásaiból kiderüli Hosszúpályi belső határának északi részén a 20. század első feléig nagy kiterjedésű szőlőskertek húzódtak és még a falu szegényparaszti lakosai között is meglehetősen ritka volt, hogy valaki ne rendelkezett volna kisebb-nagyobb szőlőterülettel.23 Ez önmagában hordozta a lehetőséget a munkaalkalomhoz, jelesül a szürethez kapcsolódó táncalkalom létét. A szüreti mulatság alkalmával egy-egy gazda cigánybandát fogadott és a szőlőspajták előtt ideiglenesen kialakított tánctéren került sor a mulatságra. A rögtönzött táncmulatság a munkaalkalom éves ismétlődését tekintve nyilvánvalóan hagyományosan ismétlődő szokássá vált, ekképp tehát „nem igazi" spontán táncalkalom. Utóbbira sajnos Hosszúpályiból nem ismerünk példát, de nyilvánvalóan itt is létezett a táncalkalomnak azon még kötetlenebb válfaja, amikor a pillanatnyi kedv függvényében valaki citerát vagy hegedűt ragadott és a munka közbeni pihenésként vagy a napi munka lezárásaként táncra hívta a fiatalságot, például a szőlőskertekben, a nyári mezőgazdasági társasmunkák helyszínein vagy a tanyák közötti mezőn. Utóbbira kiváló példát szolgáltat Hosszúpályi külterületi lakott része, Messzelátó-Sóstó, illetőleg a tulajdonképpeni mai település létrejötte előtt a hosszúpályi határban létesült tanyaközpontok.24 Általánosságban is elmondható, hogy a munkaalkalmakhoz kötődő táncmulatságok a 20. században már inkább csak a tanyák világában voltak jellemzőek. A Messzelátó-Sóstó közeli tanyákon, illetőleg az uradalmi cselédek szállásai körül napi rendszerességgel alakultak ki ilyen táncalkalmak, amelyeket inkább délután, mintsem este tartottak és amelyekhez egy hegedűn vagy citerán kívül tulajdonképpen más eszköz nem is szükségeltetett, minthogy alapvető cél a mindennapi táncigény kielégítése volt. 22 Lásd Bihari-Horváth (szerk.) 2008:13-23 23Bihari-Horváth 2010c: 192. 24 Lásd Bihari-Horváth (szerk.) 2008:13-23. 115
