Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúszoboszló, 2014)

Néprajzi szaktanulmányok - Kavecsánszki Máté: Tánctudományi vizsgálódások Észak-Biharban

Az észak-bihari Messzelátó-Sóstón a tanyai dohánymunkás cse­lédség utolsó élő tagjai tudtak beszámolni arról hogy a tanyaközpontok22 melletti szabadtéri táncmulatságok eredendően szintén mezőgazdasági munkaalkalmakhoz kapcsolódtak. Ezek a táncmulatságok a tanyaköz­pontok felszámolásával együtt szűntek meg. Hosszúpályiból is van adatunk a szabadban táncolás 20. század első évtizedeiig való fennmaradására. Ahogyan azt Bihari-Horváth Lász­ló kutatásaiból kiderüli Hosszúpályi belső határának északi részén a 20. század első feléig nagy kiterjedésű szőlőskertek húzódtak és még a falu szegényparaszti lakosai között is meglehetősen ritka volt, hogy valaki ne rendelkezett volna kisebb-nagyobb szőlőterülettel.23 Ez önmagában hor­dozta a lehetőséget a munkaalkalomhoz, jelesül a szürethez kapcsolódó táncalkalom létét. A szüreti mulatság alkalmával egy-egy gazda cigány­bandát fogadott és a szőlőspajták előtt ideiglenesen kialakított tánctéren került sor a mulatságra. A rögtönzött táncmulatság a munkaalkalom éves ismétlődését tekintve nyilvánvalóan hagyományosan ismétlődő szokássá vált, ekképp tehát „nem igazi" spontán táncalkalom. Utóbbira sajnos Hosszúpályiból nem ismerünk példát, de nyilvánvalóan itt is létezett a táncalkalomnak azon még kötetlenebb válfaja, amikor a pillanatnyi kedv függvényében valaki citerát vagy hegedűt ragadott és a munka közbeni pihenésként vagy a napi munka lezárásaként táncra hívta a fiatalságot, például a szőlőskertekben, a nyári mezőgazdasági társasmunkák helyszí­nein vagy a tanyák közötti mezőn. Utóbbira kiváló példát szolgáltat Hosszúpályi külterületi lakott része, Messzelátó-Sóstó, illetőleg a tulaj­donképpeni mai település létrejötte előtt a hosszúpályi határban létesült tanyaközpontok.24 Általánosságban is elmondható, hogy a munkaalkalmakhoz kötő­dő táncmulatságok a 20. században már inkább csak a tanyák világában voltak jellemzőek. A Messzelátó-Sóstó közeli tanyákon, illetőleg az ura­dalmi cselédek szállásai körül napi rendszerességgel alakultak ki ilyen táncalkalmak, amelyeket inkább délután, mintsem este tartottak és ame­lyekhez egy hegedűn vagy citerán kívül tulajdonképpen más eszköz nem is szükségeltetett, minthogy alapvető cél a mindennapi táncigény kielégí­tése volt. 22 Lásd Bihari-Horváth (szerk.) 2008:13-23 23Bihari-Horváth 2010c: 192. 24 Lásd Bihari-Horváth (szerk.) 2008:13-23. 115

Next

/
Thumbnails
Contents