Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)
Szekeres Gyula: Bocskai István „hiányzó" kultuszképei. Avagy, gondolatok és kiegészítések a „vidéki gyűjtemények" ismertségének hiányáról és okáról
Ezt követte Hadház megrendelése, melynek során a város Nagy Sándort 4 4 bízta meg, aki 1929-ban el is készítette a Bocskai alakját megörökítő festményét. (20. kép) Itt kell szólnunk - a hajdani köleséri hajdúk - Nagyszalonta (21. kép) és a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben található Bocskai festményekről (22. kép) is, mely szintén az Ábrányi-féle Bocskai-formát mutatják. Kolozsváron 1922-ben „Leveszik a díszteremben elhelyezett I. Ferenc József és Erzsébet királyné életnagyságú képeit és helyükbe Bocskai István és Bethlen Gábor képeit teszik." Ekkor az ún. hat „öreg hajdúváros" közül egyedül Vámospércs nem rendelkezett a fejedelmet ábrázoló festménnyel, ami igazán fel sem róható a legkisebb lélekszámmal bíró hajdú-közösség számlájára. Főként nem, hogy a Hajdúkerület feloszlatását követően a város véglegesen peremhelyzetbe került, így anyagi forrásai is szűkösnek bizonyulhattak, de ebben a történelmi helyzetben nem volt egyedül, hiszen ugyanígy sérültek a többi hajdúvárosok jogai is. Azonban, hogy némi jövőbemutató ismereteket is nyújtson a „vidék" a - majdani remélhetőleg jobban sikerült centralizált, összegző, székesfővárosi tanulmányokhoz -, említést kell tennünk arról is, hogy a Bocskai festmények kultuszképződési folyamata töretlen. Ide kell sorolnunk Bíró Lajos 4 5 az 1970-es években festett, a Debreceni Református Kollégium dísztermének falát díszítő festményét. (23. kép) Külön ki kell emelnünk és példaként említenünk a kultuszképződési folyamat azon mozzanatát, ami sokkal inkább az emberek érzéseiből táplálkozik, mintsem a tudomány által hol így, hol úgy diktált megállapításokból. A NÉP - így csupa nagybetűvel - belső zsigereiből ered és az elődök által átélt múltból táplálkozik az érzés, melyet nem tud, és nem lehet figyelmen kívül hagynia. 4 4 A hadházi Bocskai-festmény készítőjének azt a Nagy Sándori kell mondanunk, aki 1928-ban Hadház monográfiájának a szerzője volt. Művészi alkatát mutatja a monográfiába készített linómetszetei is. így biztosra vehető, hogy a hadházi Bocskai-festmény készítőjeként is őt kell megneveznünk. Ide lásd: NAGY Sándor 1928. 4 5 Bíró Lajos festőművész: (1927. december 17-én született Beregdarócon.) 1951-ben az Egri Pedagógiai Főiskolán magyar-történelem, majd rajztanári diplomát szerzett. Mesterei: Adler Miklós, Félegyházi László. 1951-57-ig a főiskola rajz tanszékének adjunktusa. 1956-os forradalomban való részvétel miatt bebörtönözték (1957-59). 1959 óta Debrecenben él, a Képzőművészeti Kör és Stúdió vezető tanára. Pályája kezdetén a magyar posztimpresszionista hagyományú formanyelv jellemezte művészetét. Sajátos stílusa a 60-as években alakult ki: széles, oldott ecsetvonások, lágyan szétterülő foltok, csurgatott festékjátékok jellemzik kompozícióit. 1970-es évektől több egészalakos életnagyságú olajképet készített Debrecen és más városok felkérésére (Bocskai, Bethlen). 176
