Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században

iBi'.V'fyiWij'm'üas Karap Sándor ennek a közös megállapodásnak megfelelően hívta egybe Böszörménybe 1860. december 13. napjára a hajdúkerületi közgyűlést. A jegyzőkönyv városonként, név és tisztségük szerint sorolta fel a megjelent 171 főt. Eszerint 4 volt hajdúkerületi, 15 volt városi tisztviselő és 152 még 1848-ban megválasztott képviselő vett részt a közgyűlés munkájában. Karap a közgyűlésen felolvasta a király hozzá intézett leiratát, majd arról szólt, hogy amit az utóbbi szomorú emlékezetű évtized alatt minden magyar epedve óhajtott, azt az Isten megengedte megérni. Az uralkodó az Októberi Diplomával a nemzetet alkotmányos jogaiba visszahelyezte és ennek következményeként a Hajdúkerület is visszanyerte ősi jogait. A közgyűlésnek most az a feladata, hogy az 1848 előtt szokásban volt gyakorlat szerint megválassza azokat a férfiakat, akik közül a király kinevezi a kerületi főkapitányt. Karap nyílván jól tudta - hiszen korábban a Hajdúkerület alkapitánya volt -, hogy a főkapitányt mindig a közgyűlés választotta, a királyt csak a megerősítés joga illette meg s ettől a gyakorlattól éppen most, amikor az alkotmányos jogok visszaállításáról van szó, a közgyűlés nem fog eltérni. A király álláspontjának védelmére nem is ejtett egyetlen szót sem, csupán általánosságban beszélt az iránta érzett háláról, továbbá a visszanyert jog „bölcs mérsékléssel,, történő használatára és arra figyelmeztette a jelenlevőket, hogy azokat a jogokat, amelyek „ne talán hiányoznak, egyetértéssel és minden erkölcsi eszközök használata mellett" kell kiérdemelni. Majd kérdést intézett az egybegyűltekhez, illetékesnek tartják-e a közgyűlést arra, hogy a hajdúkerületi főkapitányi hivatal betöltése és a Hajdúkerület régi törvényes jogaiba visszahelyezése tárgyában érvényesen rendelkezhessék. Miután a megjelentek egyhangúlag igennel szavaztak, arra hívta fel a figyelmet, hogy a Hajdúkerület életét mélyen érintő ügyeket higgadt megfontolással tárgyalják meg és a közgyűlés idejére a békés tanácskozás és rend megőrzése végett tisztiügyészül Kovács Miklós, csendbiztosul Ercsey Lajos, jegyzőkül pedig Soós Gábor és Hadházy Dániel megválasztását javasolta. A szavazás megtörténte után került sor az érdemi tárgyalásra. Ennek megkezdése előtt Karap azt az „észrevételt,, tette, hogy „a közgyűlés végzésének a kiadott és felolvasott legfelsőbb rendelet korlátai között, jelesül az 1848 előtti gyakorlat figyelemben tartásával kelletik forogni", azonban a közgyűlés ennek az észrevételnek a „félretételével" hozta meg döntését. „A Hajdúkerületnek törvényes jogaiba visszahelyezése s így a Hajdúkerület főkapitányának megválasztása alapjául is az 1847/8-iki szentesített törvényen kívül más alapot felvenni nem lehet", szögezte le a közgyűlés. 97