Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Horváth Tibor: Hajdúsági „Kunhalom" Kutatás

^mWiJïmii,-^. îïi«MiM8» Banmii |

i«I«

ME(SuiflBl

| H«» ROHADT HALOM A halom a Keleti-főcsatorna bal partjától kb. 100-150 m-re, Hajdúnánás és Tiszavasvári között a Hajdúnánásról Polgár felé vezető műútról jobbra fordulva a csatorna partján kb. 2,5 km fekszik. Szinte teljes egészében művelt, kivéve a tetején található háromszögelési pontot jelző kő közvetlen környezetét, ami nem nagyobb néhány 10 m

2-nél. A valamikori halomtest csatorna felőli (Ny-i) oldalát egy út is mélyen kettévágja. SÜLDŐ HALOM A Keleti-főcsatorna és a K- lll

.-2-es csatorna között a 35. sz. főúttól kb. 6 km-re a Süldős-ér Ny-i partján található. Gyepművelési ágban van, de a rajta található növényzet felülvetett gyep. így botanikai értékek nem találhatók rajta Környezetéből 1-2 m-rel emelkedik ki. Kissé szabálytalan alakú, de határozott roncsoltság nem állapítható meg rajta. SZÁLLÁS HALOM Csak korábbi katonai térképeken lelhető fel. Hajdúnánástól É-ra, a körponttól kb. 7 km-re, a Tiszavasvári felé vezető útról a 6-7 km- között balra fordulva az úttól kb. 2 km-re. Sajnos az itteni terepviszonyok nem teszik lehetővé a halom beazonosítását, így a helye csak feltételezhető. Az azonosítást tovább nehezíti, hogy a környék teljes egészében művelt. Sajnos a terepi kutatás során nem sikerült beazonosítani. TEDEJ TEMPLOM Megközelíthető Tedejről Ny-i irányba a hodály felé haladó műúton a Keletifőcsatornán átkelve 100-150 m után balra fordulva a fasor mentén, vagy a Zöld halomtól földúton. A halmot az itt húzódó fasorból terjeszkedő akác javarészt benőtte. Környezetéből 1-1,5 m-re emelkedik ki. A mezőgazdasági művelés és a korábbi egyéb tevékenységeknek köszönhetően jelentősen megcsonkított. Környezete teljes egészében művelt, jól látható innen a tedeji legelő. A halom mellett egy emlékmű található, mely az ezen a helyen az 1631 után elpusztult falu emlékét őrzi. Botanikai értéket nem tartalmaz. 36