Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Horváth Tibor: Hajdúsági „Kunhalom" Kutatás

Hosszanti irányban fasor és út halad rajta keresztül. Részben fával borított, ami a fasorból terjeszkedő akácnak köszönhető. Ny-i oldala jelentős mértékben be van szántva. Zárt, faj gazdag homok pusztagyep, amely az akácos alatt elszegényedik. Fajkészletét döntően a homoki- és löszpuszta fajok alkotják, kiegészítve a környező szántóföldek hatása miatt megjelenő gyomokkal. Botanikai értékét fajgazdagsága jelenti. A halom 8-10 m magasan emelkedik ki. A környezete a fasorok és az utak kivételével teljes egészében művelt. Fajok: Achillea sp., Agropyron repens, Alyssum alyssoides, Ambrosia elatior, Anchusa officinalis, Anthriscus cerefolium, Arenaria serpillifolia, Aristolochia clematitis, Artemisia vulgaris, Asperula mugo, Bromus mollis, Bromus sterilis, Cannabis sativa, Chelidonium maius, Chenopodium album, Convolvulus arvensis, Coronilla varia, Cynoglossum officinalis, Dactylis glomerata, Daucus carota, Euphorbia cyparissias, Euphorbia esula, Festuca pratense, Galium aparine, Galium mollugo, Hieratium pilosella, Hordeum murinum, Hypericum perforatum, Lamium purpureum, Leonurus cardiaca, Lolium perenne, Medicago sativa, Melandrium album, Melilotus officinalis, Muscari comosa, Onopordum acanthium, Oxalis europea, Phalaroides arundinacea, Plantago lanceolata, Poa angustifolia, Poa bulbosa, Poa compressa, Potentilla arenaria, Rapistrum perenne, Robinia pseudo-acacia, Rorippa sylvestris, Ru bus sp., Salvia nemorosa, Scleranthus annuus, Silene vulgaris, Sonchus oleraceus, Stenactis annua, Taraxacum officinale, Tragopogon dubius, Trifolium repens, Trifolium sp., Trinia glauca, Triticum aestivum, Urtica dioica, Vicia cracca, Vicia grandiflora, Vicia hirsuta, Vincetoxicum hirundinaria, CSONTOS HALOM Hajdúdorogtól K-re, kb. 4 km-re található az itt Csontos-kertnek nevezett zárt kert Ény-i csücskében. Megközelíthető a Hajdúdorogtól Újfehértó felé vezető műúton. Újfehértó felé haladva a régi szeméttelepnél balra fordulva a műúttól kb. 500 m-re. A teljesen beszántott halom tetején még megtalálható a földmérési kő. Valószínűleg az itt lévő természetes domborzat része, teljes egészében művelt volta miatt teljesen kizárt a botanikai értékek előfordulása. 21