Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Horváth Tamás: Brassay Zoltán ideája. Adalékok Hajdúböszörmény fotótörténetéhez I.

A szerződésben a szokásos személyes adatok mellett kitértek a taníttatás alatt felmerülő költségekre is, ami személyenként változhatott. Volt, akinél minden terhet a mester viselt, s akinél a teher megoszlott a szülők és a mester közt, hiszen a szabadítást a mester állta, de az iskolai költségeket a szülő fizette. Mindezen túl a ruházkodás és betegsegély fizetése is szerepelt a szerződésben.

4

2 A tanoncok a képkidolgozás mellett elsajátították a felvételkészítés különböző fajtáit különös tekintettel a portrékészítésre (megvilágítások, beállítások), megismerkedtek a fotográfia eszközeivel és a fotográfiai eljárásokkal (brómezüst, gumi-, olaj eljárás, stb.), és megtanulták a negatív és pozitív retust, valamint az előhívás és a nagyítás munkafolyamatait. Az 1920-as évektől Brassay egyre több társadalmi szervezet tagja lett. Szervezi az Iparos Dalárdát és az Iparos Zenekart, a Törekvés Dalkör titkára, az Iparoskor választmányi és a Tanonc Iskola felügyelő bizottsági tagja, városi képviselő, és mindezeken kívül tagja az Országos Kézmüvestestületnek, a Debreceni Kereskedelmi Iparkamarának,

4

3 és a Hajdú vármegye törvényhatósági bizottságának is.

4

4 Az 1924. január 13-án az újonnan alakult Fazekas Gábor Iparos Olvasókör

4

5 jegyzője

4

6 lett, és felhívást intézett az ipartestület tagjaihoz egy ipartestületi könyvtár létrahozása érdekében

4

7 elősegítve az önképzést és önművelést az iparosok között. A könyvtár alapjának megteremtéséhez legcélravezetőbb útnak a könyvadakozást látta,

4

8 és ezért maga is tíz darab szépirodalmi művel gyarapította a könyvtárat.

4

9 1927. december 19-én, az Ipartestület évi rendes közgyűlésen az elrendelt titkos szavazás eredményeként a leadott 271 szavazatból Brassay Zoltán 164, Tóth Imre pedig 104 szavazatot kapott, és így 60 szavazattöbbséggel Brassayt választották meg az Ipartestület elnökének.

5

0 Elnökként legfontosobb feladatának azt tartotta, hogy a helyi iparosság körében meglévő széthúzást megszüntesse.

51 Erkölcsileg és anyagilag is emelte az Iparoskör tekintélyét. 4

2 HBML. HbFI. X. 209. 28-29. Tanonclajstrom. 1898-1937 4

3 HMHA.6384. Debrecen Sz. Kir. Város és Vidéke Díszalbuma 133. p. 4

4 HBV. XLIV. Évf. 51. sz. 1934. december 22. 3. p. 4

5 VÉKONYNÉ Kovács Gabriella, 2002. 363. p. 4

6 HBML. IV. B. 921. 3. Fazekas Gábor Iparos Olvasókör alakuló közgyűlési jegyzőkönyve 1924. január 13. 4

7 HBV. XXXIX. évf. 41. sz. 1929. október 12. 4. p. 4

8 A könyvadakozók nevét és címét közölték az évi jelentésben. 4

9 HBV. XXXIX. évf. 43 sz. 1929. október 26. 6. p. 5

0 HBML. HbFI. X. 209.1. Jegyzőkönyv 1910-1940. 5

1 HBV. XXXVII. évf. 49. sz. 1927. december 3. 2. p. A helyi iparosság egysége. 193