Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Horváth Tamás: Brassay Zoltán ideája. Adalékok Hajdúböszörmény fotótörténetéhez I.

acaoBsaiiiJciDBsaiii m s • m 1 d 1 lupft! « « s a a n a De, Brassay - a többi fényképésszel ellentétben - sokat tett a városba való beilleszkedés érdekében: egyesületi bálokon, iparos köri mulatságokon „felülfizetéseket eszközöl", jótékonykodik. 1911-ben jótékony céllal iskolai osztályok fényképezésébe kezdett. Ez abból állt, hogy a tanulókat osztályonként lefényképezte, s eladás után a befolyt összegből (a fényképenkénti 1 koronából) 10%-ot a Kálvineum javára fordított.

2

8 Feleségével együtt egy művészi feszülettel ajándékozta meg a böszörményi római katolikus egyházközséget, melyet a templomban a szószék fölött helyeztek el.

2

9 Élénk figyelemmel kísérte korának jelentős társadalmi és politikai eseményeit, amelyekben aktívan részt vett, és rendszerint meg is örökített. Mivel a fényképműfajok közül ebben az időben a portré uralkodott, ezért Brassay munkásságának nagy részét is ezek a felvételek alkotják (egyéni, páros, családi, csoportos). Megrendelései elsősorban ebben a témakörben készültek, de gyakran dolgozott a műtermén kívül is, mert a kialakult versenyhelyzet is új témák keresésére ösztönözte. Ezeken a felvételeken található városkép, riportkép és életkép is. Jelentősebb konkurenciát a Bolygó Sándor által vezetett „CORVIN" műterem és az 1920-ban hozzá tanoncnak beállt Mezőssy László jelentette, aki miután 1925-ben lejárt a tanoncszerződése önállósította magát, és 1931-ben megnyitotta műtermét a II. Rákóczy Ferenc u. 18. szám alatt. Igazi problémát azonban a kontárok által okozott károk jelentettek. A szakma és iparosság meglehetősen kényes volt a tisztességére, így Brassay is, aki a kontárok ellen mindig felemelte a szavát. Már 1910-ben, Hajdúböszörménybe való érkezésekor a helyi sajtóban közölt írásában felhívta a lakosság figyelmét egy, a városban dolgozó kontárra: „Hajdúböszörmény város nagyérdemű közönségét vagyok bátor figyelmeztetni, hogy egy Balkányi Antal

3

0 nevű debreceni fényképész itt iparengedély nélkül felvételeket eszközöl és megrendeléseket vesz fel s minthogy ezt a törvény tiltja, kérem a közönséget rendeléseivel ez embert mellőzni^ Ilyen és hasonló felhívásokat később is közölt a helyi lapban: „Figyelmeztetem a tisztelt közönséget, hogy városunkban átutazó fényképügynökök járnak, minthogy a múltban itt járt ügynökök nagyon sok hiszékeny embert becsaptak, óvatosságra intem a közönséget. Brassay fényképész

3

2. 2

3 HBV. XXI. évf. 20. sz. 1911. május 20. 5. p. 2

9 HEGEDE Éva - HEGEDE Ágnes, 2007. 57. p. 3

0 1904-ben műterme Debrecenben a Piac u. 81. sz. alatt állt. SZAKÁCS Margit, 1997.108. p. 3

1 HBV. XX. évf. 9. sz. 1910. február 26. 6. p. Lásd: Nyílttér címmel. 3

2 HBV. XLV. 52. évf. 52. sz. 1935. december 21. 6. p. 191