Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Horváth Tibor: Hajdúsági „Kunhalom" Kutatás

csatorna töltése és a mögötte húzódó fasor miatt csak a Ny-i oldalról látható és onnan is csak figyelmes szemlélő veszi észre, annyira beleolvad a környezetébe. STRÁZSA HALOM II Régebbi katonai térképek ábrázolnak egy halmot Strázsa halom néven a vá­rostól DK-i irányban. A térképek alapján a Széchenyi és a Teleki halom környé­kén lehetett, de a halmok közelsége miatt igen valószínű, hogy a két ma is meg­lévő másik halom valamelyikét illették Strázsa halom néven. Sajnos a kutatás során egyéb információk híján nem sikerült beazonosítani. SÜTŐ HALOM Csak régebbi katonai térképeken azonosítható be. Sem leírásokban, sem te­repen nem lelhető fel a valamikori lehetséges helye. A térképek vizsgálata alap­ján a vidi-éri halastótól É-ra, annak közvetlen közelében lehetett. Sajnos a kutatás során nem sikerült beazonosítani. SZAMÁR HEGY Egyes katonai térképek tesznek róla említést, de a jellegéből adódóan való­színűleg nem mesterséges halom. A Bodaszőlőről É-i irányban kb. 2 km-re, az onnan kivezető műúton, majd homokos földúton közelíthető meg, mely a Hajdú­böszörmény - Hajdúhadház közigazgatási határon halad végig. A halom a Nyír­ségre jellemző homokbuckák egyike, mely a környezetéből 5-7 m-rel és a kör­nyékbeli többi buckánál jobban kiemelkedik, kb. 2-300 m hosszan elnyúlik. A terü­let a Hadházi erdőnek nevezett területen található és a környékhez hasonlóan a halom is az itteni akácosok részét képezi. A tövében egy tanya működik. Emiatt a halmot középen egy út is kettévágja. Botanikai értéket az erdőművelésből adódó­an nem tartalmaz. A valamikori Nyírségre jellemző fajok nincsenek jelen a terüle­ten. SZÉCHENYI HALOM A helyi köznyelvben csak Messzelátó dombként emlegetett és a város lakosai körében a környék legismertebb kunhalma. A 35. sz. főútról jól látható. Megköze­líteni legkönnyebben a régi Debreceni úton lehet. A város központjától D-re 4,5 km-re, a vasútvonaltól K-re 300 méterre található. Környezetét mezőgazdaságilag művelik. A halmot pedig motoros és kerékpá­ros gyakorlótérnek használják a helyi fiatalok. 1999-ben egy helyi szövetkezet jelentős mennyiségű földet hordott el a halomból egy útépítés alapozási munkála­taihoz, melynek következtében az igen súlyosan sérült. 18

Next

/
Thumbnails
Contents