Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Horváth Tamás: Brassay Zoltán ideája. Adalékok Hajdúböszörmény fotótörténetéhez I.

se ta u B aianm mmiiDiBBaaiBa us« m«»a|

É(--fl|i«»sniaiE A műterme vezetését özv. Muntyán Gyuláné úrnőre

2

2 bízta, aki 1910 áprilisában folyamodott iparos engedélyért. Brassay 1912 körül áttette műtermét a Borsy-féle házba, ami a Lajos utca túloldalán volt. A Borsy-féle ház igen közkedvelt volt a fényképészek körében, mivel 1900-ban Takács Vince, 1902-ben Orosz József és 1907-ben pedig Leitner Sándor is ott nyitották meg műtermeiket. 1913-ban „fényképész ipar gyakorlásához Brassay Zoltán üzletvezető mellett az iparigazolvány kiadását' kérte Brassay első felesége T. Kiss Róza, amelyről már le is mond 1914-ben. 5 ^r^ , ^ , BREZNYICZKY MIHÁLY {

X „A XN ÚR HÁZA J BORSY-FÉLE HÁZ LAJOS U. 1. 1 , r ^ ^ zsr^ z J ^rr-' * v - v LILLY SZALON KÁLVIN TÉR 3. Brassay műtermei a városban. Hajdúböszörmény, 1910 2

2 Ez is bizonyítja Fejér Géza megállapítását, hogy: „segítőként, asszisztensként a nők korábban is nélkülözhetetlen voltak a fényképezésben". Fejér kizártnak tartotta, hogy a már a felvétel helyére állított modell ruházatát a fényképész igazgatná, és szerinte a nők a „műterem elrendezésében, a vevőkkel való kapcsolattartásban is fontos szerepet játszottak". Vác fotótörténetét bemutató könyvében Dr. Sárffy Aladár 1886-os cikkére is hivatkozik, miszerint: „a nőtlen fényképészek műtermeiben azonnal észre lehet venni a női ízlés hiányát". FEJÉR Géza, 1994. 32. p. 188