Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Szekeres Gyula: Bocskai István „hiányzó" kultuszképei. Avagy, gondolatok és kiegészítések a „vidéki gyűjtemények" ismertségének hiányáról és okáról

nyoznak ..."

}

9- Már a megfogalmazás is sántít. Most „szinte", vagy „teljesen", mert a kettő együtt nem működik, az egyik a „majdnem" míg a másik az egyértelmű „kizárólagosság" szinonimáit takarja. A kultuszképek tekintetében „a nép körében pedig nincs középút, amilyen őszintén élnek, olyan sarkosan fogalmaznak. Számukra az életnek és erkölcsnek csak két pólusa létezik: jó vagy rossz. Lehet számukra valaki hős vagy gyáva, gazdag vagy szegény, okos vagy ostoba, de sohasem lehettek közömbösek értékítéleteikben." - írtam hajdan egyik könyvem előszavában.

4

0 Ezt most csak megerősíteni és némiképp kiegészíteni tudom éppen eme fentebbi „szinte teljesen" kifejezés megfeleltetésére. Ezért engedtessék meg most nekünk, hogy egy konkrét példával világítsuk rá, mit is jelent a nép nyelvezetében és tudatában egy ilyen „szinte teljesen" - tudományosnak ható kifejezés. Az egyik terepen végzett gyűjtés

4

1 alkalmával szembesültem a nép hihetetlen bölcsességével és a rájuk bízott javak pontos ismeretével. A bojtár a következőt kérdezte a számadójuhásztól: „- Urambátyám! Most a kutya körülbelül hány birkát kanyarintott ki a nyájbúl? Tudod Öcsém, a körülbelül az csak gatyamadzag, mert az körül is van, meg belül is van!" Úgyhogy csak óvatosan sáfárkodjunk mind a szavakkal, mind a ránk bízott javakkal, mert könnyen ránk süthetik a gatyamadzagot jelképező bilyogot, melyet felvenni könnyebb, mint levetnünk. Eme problémamagyarázó kitérőt követően, immár csak fel kell, hogy soroljuk az igazunkat alátámasztó úm. „hiányzó", de valójában mégis létező - csak a „hiányzó" kijelentést tevők szempontjából nem is ismert - kultuszképeket. Tovább sorolva a millennium idejében készült Bocskait ábrázoló festményeket - csak jelzem, hogy ekkor javában a XIX. századot írjuk

4

2 - a hajdúvárosok legtöbbje Kovács Jánost

4

3 bízta meg a festmények elkészítésével. így Hajdúnánás 1895-ben (16. kép), Hajdúszoboszló (17. kép) és Hajdúdorog 1896-ban készíttette el Bocskait ábrázoló festményét. (18. kép) Az 1876-ban megalakított Hajdú vármegye központja - Debrecen városa - is megfestette a fejedelem alakját, mely 1908-ban Sóváradi Károly nevéhez fűződik. (19. kép) 3

9 Lásd: BASICS Beatrix 2005. 106. p. 4

0 SZEKERES Gyula 2004. 7. p. 4

1 SZEKERES Gyula 1994. 225-246. p. 4

2 „A 19. századi kultuszképek szinte teljesen hiányoznak ..."Lásd: BASICS Beatrix 2005.106. p. 4

3 Kovács János (1852-1924) életrajzát lásd: Sz. KÜRTI Katalin 1999. 478-479. p. 174