Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Szekeres Gyula: Bocskai István „hiányzó" kultuszképei. Avagy, gondolatok és kiegészítések a „vidéki gyűjtemények" ismertségének hiányáról és okáról

jEZÄffinik A festmény által Hajdúböszörmény ekkor újra egyedi rangra emelkedett, hiszen az országban ez az egyetlen olyan település, amely egyszerre két korona-ábrázolást is magáénak tudhat. Mind a Holló Barnabás által készített Bocsjén - újraéledő Bocskai-ábrázolások kiindulópontjaként is. A festményt nemcsak korábbi datálása miatt, hanem eltérő formavilága miatt is elsődlegesnek kell tekintenünk. Ez az egyetlen, olyan Bocskai-ábrázolás, amely első ránézésre is jól elkülöníthető a többi hajdúváros fejedelmet ábrázoló festményeitől. így Böszörmény - híven korábbi hajdúkerületi központjához - ezzel is kellő indíttatást nyújtott a Bocskai-kultusz erősítéséhez, és továbbéltetéséhez. (13. kép) kai-szobor talapzatán lévő térplasztika,

3

0 mind a Cserna-féle Bocskai festményen lévő koronaábrázolás egyedüli, és példanélküli. A festmény egyediségét csak fokozza, hogy tartalmi jegyei között felfedezni véljük a hajdani böszörményi templomerőd

3

1 sziluettjét is. Mindezek mellett a festményt mégis maga a kompozíció különbözteti meg a többi hajdúváros Bocskai ábrázolásaitól. így Cserna festményét tekinthetjük a hajdúvárosokban - a millennium ide13. kép 3

0 Ide bővebben lásd: DANKÓ Éva 1977. 82-85. p. 3

1 A festmény készítési idejében, az 1864-ben lebontott erődfal emléke, annak alakja, sőt anyaga még elevenen élt. Ide lásd: GYÖRFFY István 1927.18. p. 170