Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Szekeres Gyula: Bocskai István „hiányzó" kultuszképei. Avagy, gondolatok és kiegészítések a „vidéki gyűjtemények" ismertségének hiányáról és okáról

Hajdúkerület A Bocskai-kultusz képi megnyilvánulásai során kell megemlékeznünk Szüts Jánosról

9 - a Hajdúkerület által is foglalkoztatott festő munkásságáról, hiszen tudomásunk szerint - két megmaradt Bocskai festmény is a nevéhez kapcsolható. 1816-ban egy majdnem életnagyságú olajképet festett Hajdúszoboszlóra, és a Hajdúkerületi székházba is elkészítette Bocskai félalakos képét. Az igazság az, hogy a két festmény között — időbeli rangsort nem lehet felállítani, bár a hajdúböszörményi festmény ugyan nincs datálva, de nyilvánvaló az is, hogy ilyen rövid korszakolásban - ismerve a két kép technikai kivitelezését, viszont kevésbé ismerve a „piktor" művészi technikájának változásait -, nehezen mondhatunk véleményt Szüts János stílusbeli korszakait illetően, így a két festmény alkotási idejét, és annak minden kétséget kizáró sorrendjét csak egy részletes levéltári kutatás dönthetné el, de ez ma még várat magára. A hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeum tulajdonát képező Szüts János által készített festmény (7. kép) egész alakban, teljes vértezetben és fegyverzetben ábrázolja a fejedelmet.

1

0 7. kép 9 Szüts Jánosnak ez idáig csak két világi képét ismerjük, mindkettő Bocskai Istvánt ábrázolja. Egyéb irányú, egyházi munkásságához és életrajzához bővebben lásd: Sz. KÜRTI Katalin 1977.171-182. p. 1

0 BIM. 64. 10. 1. A festmény bővebb, főként művészettörténeti ismertetéséhez lásd: Sz. KÜRTI Katalin 1975. 655. p., illetve lásd még: Sz. KÜRTI Katalin 1979. 65-66. p. 163