Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Szekeres Gyula: Bocskai István „hiányzó" kultuszképei. Avagy, gondolatok és kiegészítések a „vidéki gyűjtemények" ismertségének hiányáról és okáról

A metszeten lévő 1605-ös évszám, ha a metszet nem is ekkor készült - de jól mutatja -, hogy ezen időszakban a fejedelem még harcban állt, melyet a kivont kard, mint jelkép is jól szimbolizál. Ugyanakkor ez az arc már egyértelműen Balthasar Caymox (lásd: 3. kép) rézmetszetének alaptípusát vette át, csakúgy, mint Corel i us Vischer, Eberhard Kieser, vagy éppen Wilhelm Peter Zimmermann rézkarcai. 3. kép Bocskai fegyver nélküli ábrázolásai egyértelműen az ún. német-mintát követik, ellentétben a kivont karddal (szablyával) ábrázolttal, mely a magyar jelképrendszer továbbélését mutatja mind a korabeli, mind a későbbi ábrázolásokon. A vidéki piktorok képein Bocskai mindig a harcos, a felkelő, majd a későbbiekben természetesen a fejedelem, a győztes attribútumaival ábrázoltatik. A hivatalosan elfogadott ábrázolások tekintetében, az ún. „jegyzett" metszetek között egyedül Crispyn de Passe rézmetszete (lásd: 2. kép) mutat hasonlóságot az előbb említett úm. nem jelentősnek titulált ábrázolásokkal. STEPHANVS BOCHKAY DE KIS MARIA,PR1NCEPS TRANSSYLVA NI AF., PAR TIVM REGNI HVNGAJtlAE DOM1 NVS.ET SICVLORVMCOM

NNO MDCY. QÇH v

> I 160