Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Kopócs János: Hajdúböszörmény régi erődítései

Viszont bosszút álltak még a kurucok ezért a fiaskóért a böszörményieken. 1681-ben immár 25000 fős

3

9 kuruc, erdélyi és török csapatokkal kiegészült sereg támadt Böszörményre. A harcok szemtanúja, az erdélyi Czegei Vass György leírta naplójába a rövid, és Böszörmény gyászos pusztulását hozó ostrom eseményeit: „12 (Septembris) szállották meg Böszörmént: azon estve a gróf (Thököly Imre) és Wesselényi uram ő nagysága talpasi valóban ostromlották. De derék ostrom nem volt; az várbúi valóban lődöztek."

4

0 Tehát - akárcsak az 1677-es ostrom idején - 1681-ben is szinte menetből, megfelelő előkészítés nélkül támadtak a kurucok. Ahogyan írja Vass György „derék ostrom", vagyis tüzérségi tűzzel előkészített, gondosan megtervezett hadmozdulatokból álló támadás nem volt. Ennek megfelelően nem is értek el semmilyen eredményt. Szempontunkból érdekesebb az a megjegyzés, hogy „az várbúi valóban lődöztek", vagyis erős tűz alá fogták a támadó gyalogságot, de az már nem egészen tisztázható, hogy a vár alatt mit ért Vass György. Hiszen, használhatta ebben az értelemben a város körüli védrendszer erődítményeit, a sáncokat és bástyákat is, hiszen tudjuk, hogy ilyenek 1676-óta voltak, de véleményem szerint feltételezhető az is, hogy „vár" alatt a fentebb már leírt böszörményi erődített udvarházat is érthette forrásunk, melyet szintén várnak neveztek. Ez az erődítmény ekkor még bizonyosan állhatott a várostól északra a Vár-dombon, hiszen még Bek Pál sokkal később készült térképe is világosan jelöli a helyét. Az ostrom további eseményei pedig ezt a feltételezést látszanak alátámasztani, mert a továbbiakban Vass György a következőket jegyezte fel: „13 (Septembris) mind itt az mi táborunkon, mind pedig ott ben az városban csendességben voltunk egész délig, mivel itt az mi táborunkon készültek az ostromhoz, hogy estvére kelve az ostromhoz fogjanak. Délután az úr Teleki uram kimene, én is ő kegyelmével, hogy járja meg, honnét lesz alkalmatosság az ostromhoz; ott járván hallánk nagy zajt; hát az egyik kapunál, mely vagyon Eger felé, ostromolja valóban az talpasság; azonban kijöttek az kapitányok s fejér zászlókat rakának ki az bástyákra s az várost feladák,"

4

1 Tehát a második támadás éppen az Eger felé vivő kapunál kezdődött, ami a mai Dorogi utca városból kivezető végénél állhatott. Vagyis a Vár-domb és a rajta álló erődítmény melletti kapuról lehet szó. Bár a támadás úgy látszik nem volt kellően előkészítve, hiszen még a katonai vezetők sem tudtak róla, a hely megválasztása nem lehetett véletlen, hiszen ha itt támadnak és sikerül bejutniuk a kapun hamar elfoglalhatják a 3

9 A létszám Angyal Dávid becslése; ANGYAL Dávid: Thököly... 136-244. p. 4

0 Czegei Vass György naplója 15-16. p. 4

1 Czegei Vass György naplója 16. p.