Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Kopócs János: Hajdúböszörmény régi erődítései

Ezek alapján - bár az 1460-as oklevél építkezésről ír-, én úgy vélem ez nem egy új kastély építése volt, csupán a régi udvarházat bővítették és erődítették tovább. Vámszedő és birtokigazgatási, valamint rendfelügyeleti szerepét - melyet a középkorban mindig az erődített helyek töltöttek be - tovább erősíti az a tény, hogy a Vár-domb, melyen az udvarház állhatott valaha, a város tényleges területén kívül állott, a város falain túl emelkedett az északi út (ma Dorogi utca) mellett. Ez világosan kiderül Bek Pál 1782-es, rendkívül részletes Böszörmény-térképének 1853-as hiteles másolatából,

1

7 ahol a Vár-domb még tisztán kivehető és a körülötte lévő nagyobb üres térség az egykori erődítések (várárok, földsánc) nyomainak meglétét sugallja. [VIII. TÁBLA] Majdnem ugyanígy jelöli a Vár-domb területét a II. József által elrendelt 1782-85 folyamán lezajlott első katonai felmérés által készített térkép is. A Vár-domb és a körülötte levő üres terület egyértelműen kivehető.

1

8 Ahogyan az a két térképen világosan látszik a „vár", mint erődítés egyértelműen elkülönül a város saját erődítményrendszerétől. Hogy mekkora lehetett ez a „vár" azt egyetlen forrásunk sem írja le és ma már találgatni sem nagyon lehet. Lévai csupán annyit tud megállapítani, hogy 1782 körül egy mérnöki felmérés készült az ún. Várdomb-tó területéről, melyet 3159 bécsi négyszögölben (11372 m

2-ben) állapítottak meg, ami egy 120 méter átmérőjű körnek felel meg. Szintén Lévai írja, hogy a tóról leírták, hogy összeköttetésben volt a böszörményi védműrendszer árkával és a mai mozi helyén álló Pece-tóval, mert ezekből kapta a vizet, de sajnos arra nem derül fény, hogy Lévai hol talált rá erre az adatra.

1

9 Mindenesetre az kiderül ebből is, hogy bár a vár maga különálló erődítés volt, az árka - logikus módon - összeköttetésben állt a városi védműrendszer árkával. [IX. TÁBLA] Ennek fő vonalát a város körüli árok és sánc adta. Erre egyértelműen utalnak az 1782-es térképen a város szélén külön színnel jelzett házsorok, melyek elnevezése „Árokalja". Györffy is utal erre a Bek Pál-féle térképekre hivatkozva. Szerinte az a bizonyíték a védmű meglétére, hogy ha megnézzük a térképeket jól látható a központ zsúfoltsága, ami azt jelentené, hogy valami akadályozta a város terjeszkedését, ez pedig nem volt más, mint az árok és a sánc.

2

0 Azt is leírja, hogy Böszörményben a kertséget is árok övezte és ez az árok 1783-ban még fennállt. Erről nevezték a város körüli legelőt Árok-Környékének.

2

1 Mindezek alap1

7 A térkép jelzete: HvT 17. 1

8 Első Katonai felmérés 1782-85. Arcanum Digitéka DVD-ROM, pic. 24-17. ECW. 1

9 LÉVAI Béla 2001.43. p. 2

0 GYÖRFFY István 1929.17. p. 2

1 GYÖRFFY István 1929. 22. p. 147