Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)
Kopócs János: Hajdúböszörmény régi erődítései
a a m n • a «Sn= m m TTn m a a s «i a JUAM melyen a régi „várda" állott". 7 Ugyanott a Vár utcáról is csak annyit ír, hogy „a régi „várda" nevét őrzi". A Domb utcáról pedig megállapítja, hogy: „A másfél századdal ezelőtt lehordott várdomb mellett keletkezett utcát hívják így 1929 óta". 8 A Hajdúböszörmény város utcaneveiről írott sokkal korábbi müvében még hozzáteszi, hogy a Vár utca „Régi név", de hogy milyen régi, arról hallgat. 9 Györffy István már több adatot közöl és egy elméletet is felállít. Ö is elismeri, hogy a Vár-domb egykori váráról szinte semmi adatunk nincsen, de közli egy egykori böszörményi krónikás, Rápolti Pap Mihály református lelkész feljegyzését, aki a XVII. század végén 1676-ban azt írta, hogy a hajdúvárosok - köztük is leginkább Böszörmény - német őrséget kaptak, nehogy elpártoljanak a kurucokhoz. Mivel Rápolti úgy írta, hogy „véghellyé tették" Böszörményt ebből azt a következtetést vonta le Györffy, hogy a Vár-dombon álló egykori erődítmény csak a német őrség állomáshelye lehetett, a kérdés számára csak az, hogy a hajdúk régi erősségét használták-e vagy ők emelték a „várat"? 1 0 Azonban bizonyos értelemben vitába kell, hogy szálljunk a jeles kutatókkal. Abban egyet kell, értsek velük, hogy nem sok adat támasztja alá a böszörményi „vár" létezését, de az a kevés egyértelművé teszi, hogy biztosan nem XVII. század végén emelték a németek. Használhatták főhadiszállásnak a már meglévő épületet, de azt biztosra véljük, hogy sokkal korábbi keletkezésű lehetett. A legújabb kutatási eredményeket Lévai Béla írása tartalmazza a böszörményi várról, aki Mátyás király 1460. november 11-én, Bártfán kiadott oklevele alapján határozottan a Hunyadi-családot nevezi meg építtetőnek és a vár keletkezési idejét is erre az időszakra teszi. 1 1 Az oklevél egy Böszörmény mezővárosában épülő kastély munkálatairól tesz említést (ad labores et edificia castelli in oppido Bezermen) melyhez illetéktelenül hordták a fát a közeli Szentgyörgy erdejéből és jogtalanul hajtották oda dolgozni a lakosokat. 1 2 Tökéletesen helytálló Lévai érvelése amellett, hogy a „várat", mely inkább erődített udvarház lehetett, az Alföldön észak-déli irányba vezető fontos kereskedelmi főútvonal mellett építették feltehetően a földesúri család szállásául, illetve a birtokigazgatás és a vámszedés központjául. Böszörmény - mint említettük fentebb - a XIV. században a debreceni uradalom részét képezte. 1325-ben Károly király eltörli ugyan a vásártartási jogot, mert 7 H. FEKETE Péter 1959. 32. p. 8 H. FEKETE Péter 1959.18. p. 9 H. FEKETE Péter 1929. 31. p. 1 0 GYÖRFFY István 1929.17-18. p. 1 1 LÉVAI Béla 2001.3945. p. 1 2 A Zichy család okmánytára X. 104. reg. 128. p. 145
