Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században

Meggyőződése szerint a nép bizalma azért ültette a főkapitányi székbe, mert feltételezték, hogy ha ismét nehéz napok következnek a hazára, vele a Hajdúkerületre is, addig nem mond le tisztségéről, amíg azt a becsülettel, lelkiismerettel, a haza érdekeivel és törvényeivel összeegyeztethetően gyakorolhatja. Működése azonban csak a városi tanácsok támogatásával lehet eredményes, ezért felszólította annak tagjait, hogy a nép beléjük vetett bizalma alapján „tartsák meg a tért, amelyen eddig becsülettel állottak, mindaddig, míg az újabb események folytán helyük mások által el nem foglaltatik, vagy míg állásuk a kifejtendő körülmények miatt" lehetetlenné nem válik. A törvényesség útjáról egy hajszálnyira se térjenek le s kövessenek el mindent, hogy a rend fenn maradjon, s az igazságszolgáltatás egy percig se akadjon meg. A kisebb súlyú polgári és büntető ügyekben az igazságszolgáltatás a hajdúvárosok hatáskörébe tartozott, a közgyűlések betiltása ezt a jogukat nem érintette. Intézkedjenek, hogy a városok vagyona ne maradjon felügyelet és ellenőrzés nélkül s a lakosság „érdekében tegyenek meg mindent, amit a polgári kötelesség parancsol, a törvények előírnak s a nép jólétével, s a közérdekkel ellentétben nem állanak". Mivel az 1861. október 3-án hozott 635. sz. határozat a közgyűlés feloszlatása esetén a tisztségében maradó főkapitányt kötelezte, hogy az új közigazgatási vezető hivatalba lépéséig gondoskodjék a Kerületben a közbiztonság fenntartásáról és a naponta felmerülő ügyek zavartalan intézéséről, Sillye Gábor ezúttal tájékoztatta a városi tanácsokat már kiadott alábbi rendelkezéseiről. A tiszti főügyész, a házi főpénztárnok, a levéltárnok, a fő - és alorvos, a várnagy, a csendbiztos és az írnokok hivatali működésüket további intézkedésig kötelesek folytatni, a levéltárnok, az orvosi személyek és a csendbiztos kivételével, akik 1861. december 1-ső napján túl munkájukat nem tartoznak ellátni. A kerületi bába, kéményseprő, csendkatonák, börtönőrök, kerületi lovas és főkapitányi gyalog hajdúk helyükön maradnak. Fizetésük folyósításáról a kerületi elnökség gondoskodni fog, a többi tiszti legény iránt pedig később intézkedik. A tiszti főügyész, a rabok feletti főfelügyeletet gyakorolja, ha újabb letartóztatások fordulnának elő, a nagyobb beszámítás alá eső bűnösöket biztos kezességen haza bocsátja, ha bűncselekmény elkövetésével vádolt szabadságos katonákat küldenének be, azokat a vizsgálati iratokkal együtt az illetékes katonai parancsnoksághoz kísérteti át. Azok a bizottságok, amelyeket valamely tárgy vagy ügy elintézésére a közgyűlés rendelt ki, kötelesek megbízatásuknak mielőbb eleget tenni és ennek eredményéről a jelentésüket a kerületi elnökségnek beadni. 125