Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században

A törvénytelen adónemek behajtása végett megjelenő, bármi néven nevezendő pénzügyi biztosok, katonák, csendőrök vagy pénzügyőrök beszállásolásában ténylegesen ne vegyenek részt. Az adóbehajtó bizottságtól kézbesítés végett semmiféle iratot ne fogadjanak el, elismervényt, jegyzőkönyvet alá ne írjanak, rendelkezéseik közhírré tételét sem kidobolás, sem falragasztás útján ne teljesítsék. Az adóbehajtás alapjául szolgáló adófőkönyveket vagy egyéb iratokat, továbbá köz-, vagy magán pénzeket az adóbehajtó bizottságnak át ne adjanak. Erőszak ellen erőszakot ne használjanak, hanem azokról a Kerületnek tegyenek jelentést. A kerületi lakosság megnyugtatására pedig határozatilag kimondta a közgyűlés, hogy mindazokat a károsodásokat és sarcolásokat, amelyek az adóbehajtásból egyesekre hárulhatnak, a Kerület közös veszélynek tekinti, és azokban osztozni kíván. Ezért arra utasította a városok tanácsait, hogy az esetleg bekövetkező végrehajtásokból a magánszemélyeket érő károkat annak idejében pontosan jegyezzék fel s azokról a Kerülethez kimerítő jelentést és kimutatást terjesszenek fel. Ezek alapján minden kárt és veszteséget a házi pénztár megtérít. Végül kötelességének tekintette a Hajdúkerület közgyűlése annak újbóli kimondását, hogy mindazokat, akik a törvénytelen adó behajtására bármilyen kis részben is segédkezet nyújtanak, az. 1504.évi 1. törvénycikk és hatályban lévő hasonló tartalmú más törvények értelmében törvényszegőknek, becsteleneknek és hazaárulóknak tekinti és nyilvánítja.

3

2 A megyéknek és városoknak az adóbehajtások miatti tiltakozásai nem vezettek eredményre, a cs.kir. adóhatóságok változatlanul folytatták a törvénytelen eljárásokat, Böszörmény városát 1861. június 26-án nagyszámú adóbehajtó és katonaság szállta meg. Másnap a Kerület báró Vay Miklós magyar kancellárhoz intézett felterjesztésében az adók végrehajtásának legalább a felette sürgős mezőgazdasági munkák elvégzése idejére történő felfüggesztését kérte. A július 9-én éjszaka 2 órakor távirati úton érkezett válasz szerint a végrehajtás felfüggesztése és a katonaság eltávolítása csak abban az esetben történik meg, ha a Hajdúkerület elegendő biztosítékot nyújt az adótartozásoknak a mezőgazdasági munkák teljes bevégzése utáni befizetésére. A főkapitány ennek megtárgyalására 1861. július 11. napjára rendkívüli közgyűlést hívott össze. A megjelentek fájdalommal állapították meg, hogy a legfelsőbb kormányhatóságoktól folyamatosan érkeznek olyan rendelkezések is, amelyek az alkotmányosan megválasztott, a hazai törvények szerint felesküdött tisztviselőktől az önkény gyáva szolgáivá süllyedését követelik meg, vagy feltételezik, hogy ilyesmire egyáltalán képesek. 3

2 Uo. Kgy.jkv. Az 1861 május 13-i közgyűlés 183.sz. végzésének 3. pontja 205-207. old. 116