Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)
Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században
A Hajdúkerülethez 1861. április 28-án érkezett meg a helytartótanács rendelete arról, hogy mivel a törvényhatóságok megtagadták az adó kivetése és behajtásában a közreműködést, a király ezt a cs.kir. kerületi pénzügyigazgatóságokra ruházta át azzal, hogy a részükre kiadott utasítás értelmében munkájukat önállóan és szükség esetén katonai hatalom igénybevételével végezzék. A helytartótanács kötelezte a törvényhatóságokat, hogy ezt a legfelsőbb helyről kiadott kivételes intézkedést tudassák a községek elöljáróival és az adófizető lakossággal. 2 8 A Hajdúkerület 1861. május 13-án tartott rendkívüli közgyűlése mély sajnálattal fogadta a helytartótanács értesítését. Jogi álláspontjuk szerint a király az 1507. évi 5. törvény értelmében, országos ügyben csak tanácsosainak meghallgatásával rendelkezhet. Mivel jelenleg magyar minisztérium nem létezik, az ország legfőbb politikai hatósága a helytartótanács, országos ügyben a király ennek a véleményét köteles meghallgatni. A helytartótanács értesítéséből azonban arra lehet következtetni, hogy a király vagy a helytartótanács meghallgatása nélkül intézkedett, vagy a helytartótanács belenyugodott, hogy a király a hatályban lévő magyar törvények ellenére kivetett adó egészen szokatlan s teljesen törvénytelen behajtása iránt intézkedett. A helytartótanács a haza iránti kötelességét mulasztotta el, amikor a törvénybe ütköző legfelsőbb intézkedésnek a leghatározottabban nem mondott ellent s az 1504.évi 1. törvénycikk értelmében nem fordult az együtt lévő országgyűléshez, mint az alkotmányos törvények szerint az adókivetése és behajtása feletti határozathozatalra egyedül jogosult testülethez. A helytartótanács azzal, hogy a legfelsőbb rendelkezést a törvényhatóságoknak tudomására juttatta és az adófizető lakosok értesítését is elrendelte, segédkezet nyújtott a törvénytelenség végrehajtásához. Ezek alapján a közgyűlés felterjesztést intézett a helytartótanácshoz s az 1723. évi 102. törvény alapján azt kérte, hogy vonja vissza a törvényhatóságokkal közölt rendeletét és a nemzet nevében járjon közbe az uralkodónál a törvénytelen adónak törvényeinkbe ütköző módon, erőhatalommal történő behajtását elrendelő intézkedéseinek felfüggesztése érdekében. 2 9 Ezt követően olvasták fel a közgyűlésen a Debreceni cs.kir. Kerületi Pénzügyigazgatóság 1861. május 2-án kelt értesítését, amely szerint a cs.kir. pénzügyminisztérium az adóbehajtás és ehhez szükséges intézkedések megtételével a debreceni cs.kir pénzügyigazgatóságot bízta meg. Az adóbehajtó bizottságok felállítása és működésük meghatározása megtörtént. 2 8 Uo. Kgy.ir. 1861-5-3. 2 9 Uo. A felterjesztés fogalmazványa 114
