Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században

Mü • •lllMHHtl»ll«H Esztergom vármegye feliratát napokon belül sorra követték a megyék és városok közgyűléseinek állásfoglalásai s ezek sürgősen kinyomtatott példányát nemcsak az uralkodóhoz terjesztették fel, hanem tájékoztatás végett kölcsönösen megküldték az egyes vármegyéknek, szabad királyi városoknak és a szabad kerületeknek is. Szinte valamennyi felirat a Pragmatica Sanctioból, vagyis az 1723. évi.1.2.3. tc. rendelkezéseiből indult ki éspedig abból, hogy ez a szerződés a koronás fejedelem és a nemzet jogait egyaránt biztosítja. Az uralkodónak tehát most sem lehetett más célja, mint az időlegesen félretett alkotmány visszaállításával a nemzet megnyugtatása és az elmúlt 12 év szomorú eseményei következtében megingott kölcsönös bizalom helyreállítása. Ebben hitt és reménykedett a nemzet, de ezt az Októberi Diploma után kiadott első, 1861. január 16-án kelt királyi leirat „a kárhoztatás és elítélés e komoly szózata egy csapással megingatta". Ebből kitűnően a törvényes alkotmány terére lépni vonakodik a király, holott a nemzet kívánságát, kérelmét meghallani éppen elég ideje volt - állapította meg a Pest vármegye közgyűlése 1861. február 11-én kelt feliratában. Az Októberi Diploma elvonja a magyar törvényhozástól az adó és újoncadás, a pénz és a hitelügy, a vám és a kereskedelmi, a jegybank, a posta, távírda és vasúti ügyek kérdéseinek eldöntési jogát és az ország határain kívül székelő, idegen testület törvényhozása alá szándékozik rendelni. A felirat tételesen mutatta ki, hogy a király terveinek megvalósítása mely magyar törvények rendelkezéseit sértené meg. Ugyanakkor a király előtt a megyék alkotmányos és törvényes intézkedése is álnokul törvényes alakba burkolt forradalom rémképének tűnik fel - mutatott rá a felirat. Hogy némely megyék a bizottmányi tagok sorába az országtól távollévő polgárait is megválasztották, ezt abból a meggyőződésből tették, hogy a királynak a saját érdekében sem lehet szándéka a megtorlást megörökíteni. Egyébként a megválasztottakat törvényes ítélőszék törvényesen el nem ítélte. A megyék kárhoztatott eljárása „a sok évek óta a hontalanok iránti részvét kifejezése s nem vehető a királyi leirat felfogása szerinti kihívásnak". A megyék alkotmányos kötelességük szerint tagadták meg az adóbehajtás körüli intézkedést, mert ugyan „melyik megye venné magára a törvény kárhoztató súlyát (hogy) törvénytelen adók behajtásához segédkezet nyújtott". A felirat leszögezte, hogy a megyék szigorúan a törvényekhez ragaszkodnak, és nem hajtanak végre olyan rendeleteket, melyek törvénybe ütköznek. Felszólalnak a rájuk erőszakolt átmeneti intézkedések ellen, mert a történelem tanulsága szerint az átmeneti intézkedések sokszor kirekesztették már a törvények alkalmazását. 110