Szekeres Gyula szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11. (Hajdúböszörmény, 2008)

Nagy Sándor: A Hajdúkerület és bíróságainak viszontagságos esztendei a XVIII-XIX. században

SNOBBIALLE «UBBEJEJ """•Lr f«Bécsben azonban úgy ítélték meg, hogy Magyarországban a feszültségeket a megyék szítják, ezért Ferencz József 1861. január 16-án kiadott leiratában a megyék „túlkapásainak"megszür\ie\éséi rendelte el s ennek okait és szükségességét igen terjedelmesen indokolta meg. A király abból indult ki, hogy 12 évvel ezelőtt „az országlást" a Birodalom szinte minden államának belsejét pusztító polgárháború és a társadalmat is veszéllyel fenyegető megrázkódtatások közepette vette át és több szerencsétlen esemény láncolata a fegyver általi megoldást tette szükségessé. Nem volt azonban szándékában az erőszakot a közállapotok maradandó alapjává tenni s a Birodalom végleges megszervezésénél az ősi törvényes intézmények visszaállítását tűzte ki célul. Ennek megvalósítása végett bocsátotta ki az Októberi Diplomát. Úgy vélte, hogy a bizodalom bizodalmat szül, s hogy nyílt szándék egy nemes indulatú és politikai érettségű nemzetnél elismerő méltánylásra és becsületes támogatásra talál. Várakozásai nem egészen teljesültek be. Kezdetben mérséklettel és engedékenységgel szemlélte a közélet túlcsapongásait, ezeket a kor felingerült irányzatának, az elfojtott indulatok kitörésének s a régen nélkülözött köztevékenység felhevüléseinek tulajdonította. De most - olvasható a leiratban - némely megyék arra használják a bizottmányok választását, hogy abba olyan egyének kerüljenek be, akik a Birodalomnak és az uralkodó jogainak kiengesztelhetetlen ellenségei és külföldi ellenséges elemekhez csatlakozva a Birodalom országainak békéjét alattomos összeesküvésekkel és vakmerő lázításokkal veszélyeztetik. Az adórendszerjövőbeli megállapítása körüli vitákat az adófizetés megtagadására használják ki, ezzel az állam anyagi forrásait elapasztják s a nép fogalmait megzavarják. Azok, akik a közéletben ilyen feszültséget idéznek elő, maguk is tudják, hogy ezt a kormányhatalom nem tűrheti el. Egyes megyékben a közbiztonság ürügye alatt a köznép terhére felfegyverzett nemzetőrség felállítására készülnek. A tisztviselők fizetésének megállapításánál a kormány kellő befolyását teljesen mellőzik, magukat a kormányzati behatáson kívül helyezik és jogaik korlátain mesze túlterjedő függetlenséget követelnek. Már szinte minden államhatalmat magukhoz akarnak ragadni. Az uralkodó ezért kötelességének tartja, hogy az alkotmányos szabadságnak a jó rend felbomlasztásával forradalomra vezető felhasználását erélyesen meggátolja. A király leszögezte, hogy Magyarország irányában az Októberi Diplomában ígérteket megmásíthatatlanul megtartja és hatalmával szilárdan ellenáll az akár nyíltan, akár álnokul törvényes alakba burkoltan fellépő forradalommal szemben. 106