Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)

KOVÁCS LÁSZLÓ: Szarmata kori üvegkauri Hajdúböszörmény határából - 2. A leletek

A Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2001 17 keltezett 7 szórvány üveggomb között bukkant fel. Ezeket azért tekintette a feldolgozójuk kardgyöngyöknek (Schwertperlen), mert zömében férfiakhoz tartozó tárgyak, foként fegyverek szórványleletei kísérték őket.

6

8 A begyáijtött 7 gombból a mérete, ill. díszítése alapján 2 példány érdemel említést: az egyik egy gömbszelet alakú, homorú aljú, kék opak üveg kardgyöngy töredéke, sugárirányban valószínűleg ötször felfelé meghúzott, fehér rozettamintával, á: 5,3, m: 2,0 cm (5. kép/2),

6

9 a másik vele azonos alakú, fekete opak üveg kardgyöngy töredéke, váltakozó sugárirányban valószínűleg hétszer meghúzott, fehér rozettamintával, amely az aljának a peremére is átfut, á: 4,55, m: 1,6 cm (5. kép/3).

7

0 A különféle anyagú és alakú mágikus kardgyöngyök Joachim Werner összefoglalása szerint a Kr. e. 1. században bukkantak lel talán perzsa kiindulással a dél-oroszországi szarmaták fegyverzetében,

7

1 ill. hagyatékában, s később a hun vándorlás következtében terjedtek el Nyugat-Európában.

72 Szerepük véglegesen még tisztázatlan, korábban úgy vélték, hogy a fegyver markolatára vagy a hüvelyére szerelt kardgyöngyös szíjhurkot a keresztvason vetették át, hogy megakadályozzák a kard véletlen kiesését a tokjából,

7

3 egy másik elképzelés szerint viszont csupán jelképes kardbéklyó-amulett 6

8 Raddatz 1957/58, 81, 84. Elfogadva a keltezést: Olczak 1972, 174-175, 175: 4. á. c; Tempelmann-M^czynska 1985, 63, 145-146, 13. t. 380-383. típus; hun koriként: Werner 1956, 31. 6

9 Raddatz 1957/58, 82: Nr. 5., 83: 1. á. 5., 6. t. 5a-b. 7

0 Raddatz 1957/58, 82: Nr. 6., 83: 1. á. 6., 6. t. 6a-c. 7

1 Werner 1956, 26-37. Egy korai példányt a Volgától keletre fekvő „Kano bei Köppental" néven ismertté vált, az egykori volgai-német tanácsköztársaság fővárosa, Pokrovsk (régebben: Engelsk, Stavropol'skij raj., Volgogradskaja obi., Mordovskaja AR, OR.) közelében feltárt lelőhely 10. kurgánjának 3-4. századi kardos férfisírjában napvilágot látott kék-fehér spirálmintás, fekete üveg kardgyöngyben mutatott be; á: kb. 3.8 cm volt (5. kép/4): Werner 1956, 26, 35, 127: Nr. 64a, 50.

"t. 12; vö. Olczak 1972, 174, 175: 4. á. 6; Arends 1978, II: 1043: Nr. 614B; Menghin 1983, 194: Nr. 16.c; Böhme 1994, 94, 93: 17. t. A lelőhely azonosításában Kulcsár Valéria volt a segítségemre. 7

2 A 27 angliai, északfrancia-belga, rajna-hesseni-dny-németországi, különféle alakú mintázott mágikus üveg kardgyöngy általánosságban a korai merovig időszakra (450560/570) keltezhető. 12 példány származott zárt leletegyüttesből, közülük 6 az A (450 k.-480), 2-2 pedig a B (480-520), C (530-570) és a D szakaszra (580-620) keltezett: Menghin 1983, 25, 143; vö. Werner 1956, 37; Evison 1967, 64. A hun kardgyöngyökről ld. alább. 7

3 A kardgyöngy függesztőszíját a spatha, ill. a sax markolatára vagy a hüvelyének felső harmada tájára erősíthették fel. Arends 1978, I: 220-221, 227-228, 633: 32. jegyzet (a kardgyöngynek meghatározott agyag orsógombok listája); Menghin 1983, 142.