Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)
NYAKAS MIKLÓS: H. Fekete Péter kiadatlan sajtótörténete
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2001 87 hogy még ebben az esztendőben néhány hónap múlva új című lapalapítási kísérlettel találkozunk, amire aligha kerülhetett volna sor, ha Hajdú-Vidék meg nem szűnt volna. 3./ A HAJDÚSÁG /: 1889 : / 4 0 Ebből a lapból egyetlen egy számot ismerünk, mely mint mutatványszám jelent meg. Hogy e beharangozó szám után jelent-e meg több szám, helyesebben megindult-e a lap, s ha igen meddig élt, nem tudjuk. Ezt az egy mutatványszámot részletesebben ismertetjük, hogy lássuk, milyen akart lenni a hírlap. A lapnak alcíme is van, mert a lapcím alá zárójelben kisebb betűkkel a Futár szó is oda van szedve. A lap keltezése Hajdúböszörmény, 1889. augusztus 31. Szerkesztő- de Hajdúböszörmény, Fő-út 3. szám, de ennek alá van szedve ez is: Budapest Teréz-körút 10 sz. Előfizetés egész évre 4 forint, egy hónapra 35 krajcár, egy példány ára 10 krajcár. Mind ez a lap-fejen olvasható. Alól az első lap alján, a vezércikk alatt vonal alatt az egész lapon keresztülszedve ez olvasható: Kiadja az Irodalmi Társulat. Nyom. Wacker A. Budapest Szerkesztő Seitz Tivadar 4 1. A lap vezércikkel kezdődik, mely kéthasábosan szedve betölti az egész első oldalt, címe: Hajdú - Böszörmény. írója jelezve nincs. A vezércikk két első szakaszát szó szerint közöljük, íme: A nemes szabad Hajdúság ezelőtti székvárosa főhelye és annak ma is leggazdagabb városa Hajdú-Böszörmény, mely város úgy fekvésénél mint intelligentiájának nagy számánál és vagyonos s ágánál fogva hivatva van ma is az összes a hajdú városok között a hangadó, az. irányító, tehát az előkelő és dicsteljes vezérszerepet vinni. Igaz ugyan, hogy az elmúlt években foganatosított új megyei fölosztás folytán, mióta Böszörmény megszűnt a megye székvárosa lenni, és helyette Debrecen lőn Hajdú megye székvárosává, továbbá mióta törvényszéke elvétetett, nem bír és nem is bírhat közigazgatásilag amaz előkelő vezérszereppel, melyet annyi időkön át és már Bocskay István óta vitt és folyvást megtartani tudott a hajdúvárosok között, de nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy ezen közszereplésben történt sajnálatos hanyatlás dacára a társadalmi élet terén, tehát a társadalmi vezérszerepben, mégis Hajdúböszörmény maradt az első a hat hajdúváros között és szerepét meg is fogja tartani kétségkívül tovább is mindvégig dicsőségesen." Elmondja ezután a cikk, hogy a vasúti szárnyvonallal Debrecennel való összeköttetés foly4 0 Bibliográfiai leírása Korompainé 1973. 363. tétel 155. o. 4 1 Seitz Tivadar = Újságíró. Cikkei a Gyakorlati Mezőgazdában (1872) jelentek meg. Szinnyei nem tud hajdúböszörményi szerepvállalásáról. V. ö. Szinnyei J.
