Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)

SZABÓ ISTVÁN: XVIII. századi Török - balkáni pisztoly restaurálása

A Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2001 281' XVIII. SZÁZADI TÖRÖK - BALKÁNI PISZTOLY RESTAURÁLÁSA SZABÓ ISTVÁN A lőpor feszítő erejének felhasználása Európában a XIV. században kezdődött meg. Valószínű, hogy a görögtűz alapanyagának ismerete segített hozzá a megismeréséhez. FAVÉ szerint a salétromot ismerő kínaiak jöttek rá, hogy a porrá tört kén, salétrom és faszén keveréke meggyújtva félelmetes, romboló jelenségeket hozhat létre. Ezt a tudást a keleti utazók megismertették Európában is. A közönséges lőpor fekete illetve füstös lőpor néven vált ismerté, mely szemcsés szerkezetű anyag. Az első lőfegyverek egy vastag falú bronz csőből álltak. Az ezután megjelenő szakállas puskák még szintén nagy súlyú fegyverek voltak. A technika fejlődésének köszönhetően a csőfal vékonyabbá válik, mérete és súlya csökken. A damaszkolt kovácsolási technika bevezetésével a cső szilárdsága jelentősen megnövekedett. A pisztoly közel fél évezredes története alatt szerkezeti felépítése lényeges változásokon ment át. Elöltöltős

1 változata több évszázadon keresztül volt használatban egészen a fémhüvelyű töltények elterjedéséig. Töltéskor a lőport,

2 a golyót és a fojtást a csőbe a torkolat irányából helyezték el. A pisztoly fejlődésének időszakában az elsütőszerkezetek több alaptípusát alakították ki. Kezdetben a dörzskerekes pisztolyokat alkalmazták, melyek igen bonyolult szerkezettel voltak ellátva. Ezt követték az iitőkakasos (kovás) pisztolyok, melyből létezik: holland, spanyol, itáliai, svéd, angol, skót változat és a legfejlettebb a. franciakovás típus. Majd új korszakot nyitott a kémiai gyújtású tűzfegyverek alkalmazása, a csappantyús és gyutacsos pisztolyok. A török és balkáni fegyverek szerkezeti felépítése nem változott évszázadokon át. Elsütőszerkezetük spanyol kovás, melyet még a XIX. században is használtak. 1 A fegyver töltés módja szerinti megkülönböztetést jelenti. 2Alkotórészei: kén, salétrom, faszén. A kén felgyorsítja a szén elégését, melyhez az oxigént a salétrom (KN0

3) kémiai kötésben tartalmazza, ami a reakcióhő hatására szabadul fel.