Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)
NAGY SÁNDOR: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete ellen elkövetett bűncselekményekben. 1861-1871
242 Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata. ményének tekinthető szándékkal, minden előre való érettebb megfontolás és kiszámítás nélkül ölte meg kisdedét... továbbá, hogy már Szoboszlón magaviselete olyszerü volt, amely az általa elkövetni célba vett gyilkosság kipuhatolásához alapos gyanújelek mellett útba vezető nyomokat is hagyott maga után ". Mindezek alapján a terhére megállapított gyermekgyilkosságért 5 évi rabságra ítélték. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezéssel élt. A Kir. Tábla elsősorban a cselekmény minősítésével foglalkozott: „vádlott nő gyermekét nem a szülés alkalmával, hanem ennek utána csak 18-ad napra gyilkolván meg, közönséges gyilkolási bűntényben találtatott bűnösnek". Viszont magáévá tette az első bíróságnak azt az álláspontját, hogy vádlott Debrecenből hazaindulása után, csak Szoboszlón történt leszállását követően változtatta meg azt az elhatározását, hogy gyermekét dajka kezébe adja. Bűncselekményét tehát nem előre megfontolt gonosz szándékból, hanem csak előbbi jó szándékának rögtöni megváltoztatásával, megfontolatlanul vitte véghez. Ezért az elsőfokon kiszabott büntetést helybenhagyta. Az ügyész fellebbezése folytán a Hétszemélyes Tábla ítéletében a vádlott által elkövetett bűncselekményt gyermekgyilkosságnak minősítette, minden indokolás nélkül. Egyebekben a Kir. Tábla ítéletét az abban felhozott és felhívott indokoknál fogva helybenhagyta. A vádlottra jogerősen kiszabott büntetés tehát 5 évi rabság volt. 8 3 3. Nyakó Julianna 20 éves nánási hajadon ellen gyermekölés miatt indított ügyben a törvényszék megállapította, hogy 1867 augusztus 28-án törvénytelen ágyból, érett és élő gyermeket szült. Terhességét nemcsak a hozzá legközelebb álló rokonai és testvérei előtt folyton titkolta, de a megtörtént szülés után, mint nem terhes bábához ment. Miután a bába terhes voltát és a szülést felismerte, még akkor is határozottan tagadta, hogy terhes volt és szült. Három nap múlva azonban beismerte a szülést. Ekkor a bába elment a lakásba és ott egy ládában holtan találta az újszülöttet. A boncjegyzőkönyv szerint Háló Bálint kerületi alorvos elvégezte a tüdő úszópróbát, ennek eredményeként megállapította az élve születés tényét. Dr. Varga Geiza kerületi főorvos véleménye szerint a boncolás során talált agysérülés valószínűvé tette, hogy a vádlott nő -miként előadta- tényleg álló helyzetben szült és a gyermek a földre esett. A boncjegyzőkönyv hiányos adatai alapján azonban a halál okára pontos választ adni nem tudott. A törvényszék igazoltnak találta, hogy a vádlott a szülésnél senki segítségét nem vette igénybe s a szükséges előgondoskodás szándékos elmulasztása által gyermekének vétlen halálát okozta. 8 5 Uo. 1867 .Fasc.5.H.No.345.
