Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)
NAGY SÁNDOR: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete ellen elkövetett bűncselekményekben. 1861-1871
20 6 # Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata... 15. Katona József bárándi lakos 1869 július 20-án a debreceni heti vásárban eladta a búzáját s Török János kocsisával az esti órákban indultak hazafelé. Szoboszlón a Bika vendéglő előtt megálltak, néhány icce bor elfogyasztása után továbbhajtottak. A város széli Békás csapszékben is borozgattak egy ideig. Amikor innen elindultak, Katona József azt vette észre, hogy a pénztárcája hiányzik. Rögtön a kocsisát gyanúsította. Ő a méltatlan támadás ellen előbb mentegetőzött, majd gazdájával nem akarván „illetlenkednia szekérről leugrott. Katona gyanúja emiatt még jobban megerősödött, kocsisa után rohant és a szekér oldaláról levett vasvillával leütötte. A földre esett legényt „szuszogsz-e még, aki Istened van" kiáltások közt mindaddig verte és kínozta, mígnem a lármára a közeli tanyából a helyszínre sietett Kircsi Sámuel és Pető Miklós a sértett agyonverését megakadályozták. Az ártalmatlanná tett Katona Józsefet és kocsisát még aznap éjjel a szoboszlói városházba beszállították. Katona pénztárcáját a szekéren a szalmában megtalálták. A szerencsétlen kocsis öt nap múlva sérüléseibe belehalt. Katona József kihallgatásakor azzal védekezett, hogy részeg volt és ez okozta beszámíthatatlan lelkiállapotát. Ennek igazolására „holmi vízgyógyászati főorvosi véleményt" is becsatolt. A kerületi főorvos azonban több ízbeni megfigyelés alapján sem tapasztalt elmezavarra utaló tüneteket, ezért a törvényszék azt állapította meg, hogy Katona József teljes beszámítás alá esik. Ezért büntetlen előéletére tekintettel 3 évi, hetenként egy napi böjtöléssel súlyosított börtönre ítélte. Az ítélet ellen az ügyész és a vádlott fellebbezéssel élt. A Kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét azzal a változtatással hagyta helyben, hogy a büntetés letöltését a vádlott 1869 július 31-én történt letartóztatásától kell számítani és a végrehajtást a szeszes italoktól eltiltással is súlyosítani kell. A Kir. Tábla ezt a döntését azzal indokolta, hogy a kiszabott 3 évi börtön a vádlott ártatlan családját súlyosan érinti s mivel a vizsgálatot tagadással nem nehezítette, a vizsgálati fogság büntetésébe beszámítandó. Tekintettel arra, hogy vádlottnak -saját beismerése szerint- az iszákosság szokásává vált s az általa elkövetett bűntény is ennek a szomorú eredménye, ezért szükséges volt a szeszesitaloktól eltiltása. Az ügyész és a vádlott a másodfokú ítélet ellen is fellebbezéssel élt, a m.kir. Curia azonban az ítélőtábla ítéletét indokai alapján helyben hagyta. A kerületi törvényszék indokoltnak tartotta, hogy az ítéletben említett „orvosi, bizonyítvány-"nyal kapcsolatban megtegye a szükséges intézkedéseket. Az iratokhoz csatolt, 1869 július 26-án kelt „orvosi bizonyítványt" id. Dobrai Endre karcagi lakos állította ki s előbb orvosnak, majd illetéktelenül bitorolt címe kitörlésével, vízgyógyásznak nevezte magát. Az orvosi bizonyítvány azt árulta el, hogy mint jogosulatlan gyógyító a törvények ellenére kuruzslást gyakorol. Ezért a törvényszék a bizonyítvány másolatával megkereste a Jászkun Kerület kapitányi hivatalát, hogy ennek meggátlása végett id.
