Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)
NAGY SÁNDOR: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete ellen elkövetett bűncselekményekben. 1861-1871
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2001 203' Minthogy ifj. Deák Mihály cs.kir. szabadságos katona volt, büntetésének elvétele végett a hadkiegészítő parancsnoksághoz kísértették át. Az ítélet ellen az ügyész, Génesi pedig a vérdíj megfizetésére kötelezése miatt fellebbezéssel élt. A Királyi Tábla majd pedig a Hétszemélyes Tábla is az első bíróság ítéletét helybenhagyta. 3 0 11. A böszörményi Novella kocsmában 1867. február 4-én Cs. Tóth Mihály 21, Sillye Sándor 24, Beregszászi Sándor 20, Sillye Gábor 20, Nagy Mihály 30, Nagy Imre 23, Fazekas István 25 és Szegedi Péter 18 éves vádlottak és más személyek összejöttek. Italozás közben Cs. Tóth összeszólalkozott egy Molnár András nevű emberrel. Emiatt aztán összefogott vádlott társaival és a borivóban lévő személyeket megtámadták. Ezt követően Cs. Tóth Sillye Sándorral és Beregszászi Sándorral újabb támadásba kezdett és ennek során Elek Gábort úgy megverték, hogy a boncjegyzőkönyv és az orvosi vélemény szerint néhány óra múlva meghalt. Sillye Gábor, Nagy Mihály és Nagy Imre vádlottak még a szerencsétlen Elek Gábor segítségére siető apját, Elek Mihályt is több ütéssel súlyosan megsebesítették. Minthogy a nyomozati iratok alapján nem lehetett megállapítani, hogy Cs. Tóth, Sillye Sándor és Beregszászi Sándor közül ki mérte a halálos ütést Elek Gáborra, a törvényszék úgy határozott, hogy mindhárman egyformán előidézői voltak a sértett halálának. A büntetés kiszabásánál mindhárom vádlottal szemben súlyosítóként értékelték, hogy a sértett semmiféle okot nem szolgáltatott megtámadására, ezért vádlottakat egyformán 2-2 évi hetenként egynapi böjttel súlyosított rabságra ítélték. Sillye Gábort, Nagy Mihályt és Nagy Imrét az Elek Mihály sérelmére elkövetett súlyos testi sértés miatt -büntetlen előéletükre figyelemmel- 4-4 hónapi rabsággal sújtották. Fazekas István és Szegedi Péter vádlottakat viszont bizonyítékok hiányában a bűnrészesség vádja alól felmentették. Az ítélet ellen az ügyész, valamint a testi sértés miatt elítélt vádlottak éltek fellebbezéssel. A Királyi Tábla a törvényszék ítéletét helybenhagyta. 3 1 12. Horog Mihály, Márton Mihály és Borbély Péter 1868. június 4-én bementek a szoboszlói Bika vendéglőbe. Utánuk érkezett oda Kaszás Sándor, aki három évvel ezelőtt Horog Mihályt megverte. Most is kihívóan szólította meg, Horog azonban régtől forralt bosszújának kitöltéséül Kaszást arcul vágta, majd a borivóból kidobta. Kaszás ezt a kudarcot nehezen szívlelte. Egy cser ép vető piszkafával a kezében Bíró Mihály, ifj. Bíró Sándor és Kiss István keresésére indult. Ifj. Bíró Sándort és Kiss Istvánt meg is találta és velük ment vissza a Bikába. Az éppen ott volt Bézi Györggyel és Bézi Jánossal összefogva Horog Mihályt, Márton Mihályt és Borbély Pétert meg3 0 Uo. 1867.Fasc.5.H.No.349. 3 1 Uo. 1867.Fasc.5.H.No.346.