Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)

SZEKERES GYULA: Kovácsmesterség Hajdúböszörményben A patkolás - A patkolás folyamata

A Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2001 169 végét, s annak hosszából látták mikor kell a szeg hegyének kibukkanni a szaruból. Ha már csak egyharmada állt ki, egy kicsit nagyobbat ütöttek a szeg fejére, hogy a szarufalat átüsse. A patkó kötésénél lévő két szeget ütik be elsőként, mivel ez rögzíti meg a feligazított patkót. Ha az első szeget beütötték, előfordul, hogy a patkót eltolja, ilyenkor egy kis ütéssel még a patához lehet igazítani. A kovács a lábfogó emberrel fogatja meg a patkót, aki a két hüvelykujjával ráfog a sarkokra és a patkót, a patához nyomja. Ekkor ütik be a második szeget. Ha a patkó még mindig ferdén áll, a kovács szól a lábfogónak, merre húzza a patkót, és ő a húzással ellentétes oldalon üti fel a harmadik szeget. A továbbiakban a szegezést bárhol folytathatták. A szegeléskor előfordult a megnyilazás is, ebből két félét ismernek. A véres megnyilazásnál a szeget nem jó helyre, az elevenbe ütötték. Ezt rögtön észreveszik, mivel a ló felkapja a lábát. Ha a szeget kihúzták, abból vér szivárog. Ilyenkor a sérült rész közelébe nem ütnek szeget, és a sebet fertőtlenítik. A száraz megnyilazásnál a szeg nem hatol eleven részbe. Ez főként akkor történik meg, ha a szeg ugyan jó helyen van, de annak meghúzásakor a szeg dereka megrogyik. Ez az elgörbült rész az elevenre nyomást gyakorol. A szegezés közben nem nagyon veszik észre, - ilyen esetben a ló, a patkolást követően csak 3-6 nap múlva sántul le. Ha a ló lesántult a patakutató-fogóval sorra nézik a szegeket, amelyik szegnél a ló a lábát megrántja, az a szeg okozza a nyomást. Az ilyen szeget minden esetben kivették, a szeg helyénél egy tölcsér alakú lyukat vágtak a patába, hogy az összegyűlt genny kifolyjon. Ha ezt nem tették meg, a ló patagyulladást kapott és a genny a megnyilazás feletti pártaszélen fakadt ki. Ha az első két szeggel nyilazták meg, akkor a hegyfali pártaszélen, ha az oldalfalon, akkor az oldalsó pártaszélen, ha a hátsó szegek okozták a nyomást, akkor a sarokfali szélen fakadt ki. Lenövésére a hegyfalon egy év, az oldalfalon nyolc hónap, a sarokfalon hat hónap szükséges. A szárazon megnyilazott lóra mindaddig nem vernek patkót, míg a gyulladás tart. Ha a ló már nem sántít, akkor megpatkolják, de a megnyilazás helyére itt sem ütnek szeget. A bevert szegeket a szarun kissé visszahajtják, hogy a ráspoly vége beleakadjon, - ennek vége pontosan erre van kialakítva - és a szegeket sorra meghúzzák. A ló lábát, - első lábnál - a bakra teszik és lecsipkedik a szeghegy felesleges végeit. Amelyik szegnek nem hajlik ki a vége, annak a kalapáccsal ráütve szöget adnak, hogy alá tudjanak reszelni. A szeghegy behajtásához a szaruba vályút készítettek, ez történhetett vágóval vagy reszelővel.