Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)

SZEKERES GYULA: Kovácsmesterség Hajdúböszörményben A patkolás - A patkókészítés folyamata

156 Szekeres Gyula: Kovácsmesterség Hajdúböszörményben. A patkolás Meg kell említeni még a papucspatkót is. A patkófélék közül a legegysze­rűbb felépítésű, nem készítenek rá sem sarkat, sem körmöt. A patkó vastagsága mindenütt egyenlő, nagyon hasonlít a versenylovak patkóira. Előnye, hogy a pata nem kerül magasra a talajtól, s a pata minden részét egyenlően emeli meg. Főként tökéletes lábállású és patájú lovakat patkoltak vele. Megőrzi a láb eredeti állását, a nyír természetesen dolgozik, így a pata szűkülése a patkolás miatt nem jöhet létre. A papucspatkó szárait a sarkaknál megvagdalják, hogy csúszását megakadályozzák. A papucspatkóknak két változatát készítették. Az elvékonyodó és az elvasta­godó szárút. Az elsőt a teljesen ép patájú és tökéletes járású lovakra alkalmaz­ták, az utóbbit olyan patákra, ahol a sarokrészt valamilyen oknál fogva emelni kényszerültek, főként hegyesszögű patáknál. A PATKÓKÉSZÍTÉS FOLYAMATA Minden kovácsmühelyben több előre legyártott nyerspatkót találhatunk. Ezek leszabott, meghajlított patkók, amiket természetesen a ló patájához kell a későbbiekben igazítani, de ezek meggyorsították a patkolás menetét. A nyerspatkókat akkor készítették, ha éppen nem volt munkájuk vagy téli időszakban mikor 3-4 óra körül már besötétedik és patkolni csak természetes fénynél lehetett, így a fennmaradó időt patkókészítésre fordították. A patkó méréshatárai 1. a patán a szarufal és a fehérvonal kétszerese 2. a végek 2-6 mm-rel keskenyebbek mint a hegyfal i rész 3. a kötés 3-5 cm 4. az árkolás kezdete a legmélyebb 5. az árkolás a sarkak előtt 2 cm-rel a felszínre fut A patkókészítés első mozzanata a méretezés. Az idősebb kovácsok még col­ba beszéltek ugyanúgy, mint a kerékgyártók, amihez a bécsi col-t használták. 12 Egy bécsi col 26,34 mm.

Next

/
Thumbnails
Contents