Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)

NYAKAS MIKLÓS: H. Fekete Péter kiadatlan sajtótörténete

A Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2001 123 ríink egyetlen számot sem. Hogy a lap ez évben is megjelent, azt bizonyítja ama tény, hogy az 1912. évi folyamát V.-nek nevezi. Más forrásból azonban tudjuk, hogy 1911. év második felében Schmidt Frigyes gimnáziumi tanár szerkesztette a lapot, szerkesztői működése 1912. június közepéig tart. Ekkor ismét Porcsalmy Gyula lett a lap felelős szerkesztője, aki már az első évben megvált a H. Böszörmény és Vidéke szerkesztésétől. Porcsalmy Gyula a lap megszűnéséig megmarad a lap felelős szerkesztőjeként. A szerkesztéssel kapcsolatban felemlítjük még, hogy a második évfolyam 13. számától kezdve, mint főmunkatárs működik a szerkesztőségben dr. Király Péter debreceni ügyvéd, ki a következő évfolyam közepéig, Porcsalmy Gyula ez évi szerkesztőségéig marad meg a lapnál, mint főmunkatárs. A lap megindulásakor a kiadói tisztet ellátó Altmann Noé a II. évfolyam 17. számáig szerepel, mint a lap kiadója, ekkor nyomdáját eladván Szmuk Gábor lett a lap kiadó tulajdonosa, s az is maradt a lap megszűnéséig. A lap különösen az első világháborút megelőző években bőven foglalkozik helyi vagy hajdúsági vonatkozású problémákkal. Mindjárt az első évfolyam első számában felemeli szavát Szabolcs megye ama törekvése ellen, mellyel Hajdú megye négy községét a maga területéhez kívánja csatoltatni. Ugyané számban tiltakozik az ellen, hogy Debrecenben új megyeház építessék, s ez által Hajdúböszörménynek a megyei székhelyhez való történelmi joga végleg illuzórikussá váljék. Az első évfolyamban szóvá teszi még a lap a helyi piac rendezését is. A második évfolyamban szintén tárgyalja a vármegyeház építésének ügyét a lap, azonkívül sor került a villanyvilágítás és a bejelentő hivatal létesítésére is. A II. évfolyamban is szó esik a villanyvilágításról úgy szintén a szegényügy rendezéséről éppen úgy, mint az V.-ben a magyar g. kat. püspökségnek Hajdúdorogon való elhelyezéséről és népünk téli foglalkoztatásáról. Egyébként cikkeiben és hírrovatában rendszeresen beszámol a politikai község és az egyházak, valamint a város társadalmi életében előfordult fontosabb eseményekről. Az utolsó évfolyamban bőven foglalkozik a világháború helyi vonatkozásaival, a hadi jótékonysággal, s közli az elesett helyi hős katonák életrajzi adatait is. Tárca rovatában közöl történelmi megemlékezéseket, amilyen pl. a hajdúk Hajdúböszörménybe való telepítésének 300. évfordulója, Bocskay gyászjelentése vagy a világ-háború epizódjai. Közöl verseket, sőt folytatásokban egy regényt is Porcsalmy Gyula tollából. A lap körül nem alakult ki egy rendes írói gárda. A lap legtöbb közleményét Porcsalmy Gyula a legtöbb ideig volt szerkesztő írja, rajta kívül főmunkatársai működése idején dr. Király Péter nevével találkozunk legtöbbet. Más helyi írói a lapnak Szolnoky Gerzson ref. lelkész, Lévay Imre tanító, dr. Lővy József orvos, Angyal Andor kereskedő, Varga Zsigmond, Tardi Sándor. Az egész lap írásában