Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)
KOVÁCS LÁSZLÓ: Szarmata kori üvegkauri Hajdúböszörmény határából - 2. A leletek
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2001 11 származás a többi beleltározott gyöngy 3 8 esetében sem elképzelhetetlen, de nem bizonyítható. 3 9 Nem tudta azonosítani a tárgyakat M. Nepper Ibolya sem, 4 0 s az 1990-es években Istvánovits Eszternek is csupán a kos alakú edény és a 8 karneolgyöngy egyeztetése sikerült, aki ezek vizsgálata, valamint a fibula képének értelmezése alapján a leletegyüttest a 3. sz. legvégére keltezte. 4 1 H. Vaday Andrea szintén elképzelhetőnek vélte az összes lelet egyetlen sírból való származását, s az egészet együtt a 4. század 2. felénél nem korábbi időből származtatta. 4 2 Amikor köztudomásúvá vált a kauricsigák régészeti leleteinek feldolgozására irányuló törekvésem, anyaggyűjtésemet számos kollégám segítette. Köztük volt Mesterházy Károly is, aki, mint kiderült, az elveszettnek vélt hajdúböszörményi tárgyak kettejét, a kauricsiga-utánzatot és az orsógombot közlés céljából a múzeumból korábban magához vette, s 1999. őszén feldolgozásra nekem átengedte. 4 3 Az ránézésre is kiderült, hogy az üvegkauri unikális példány, tehát a leírásán kívül a feldolgozásnak a keltezése kérdését mindenképpen a kísérő leletek alapján kellett megválaszolnia. Erre két út kínálkozott. A fekete üveg orsógomb nélkül az összes többi, hagyományosan együtt előkerültnek tekintett lelet a kos alakú edénnyel vagy anélkül, egyaránt késő szarmata korinak bizonyult, hiszen a szakértők egymástól ugyan eltérően, de végül is a 3. század vége—4. század vége 3 7 52.525.1. „Fibula - 1 - bronz, kovácsolt - H: .5 cm". Azért valószínűsíthető a leletekhez tartozása, mert a hajdúböszörményiként jelzett tárgyak között egyedüli fibulaként szerepel. 3 8 52.526.1. „Kovagyöngyök -17 - csiszolt". 52.527.1. „Gyöngy - 4 - csiszolt". 52.528.1. „Kalcedonit gyöngyök - 4 - csiszolt". 52.530.1. „Pasztagyöngyök - 55". 52.531.1. „Pasztagyöngyök", 15-ről 11 db. 52.532.1. „Pasztagyöngyök - 11". 3 9 Bár az 1998. évi revízió alkalmával a fibulát és több gyöngyös tételt meglévőként jeleztek, a 2000-beli múzeumi rekonstrukció miatt ideiglenesen elzárt leletraktárban egyiküket sem tudtam megtekinteni. 4 0 M. Nepper 1973, 16: Nr. 34. Az M. Nepper Ibolya által idézett HM A 16/1971. számú feljegyzés, amely Istvánovits Eszter szerint egészen más anyagra vonatkozik, valójában H. Fekete 1926. kézirata, amelyben a honfoglalás kori lovassír előkerüléséről számolt be, s a leltári száma 6/1926. A kézirat második oldalának jobb szélén, alul szerepel feleslegesen a 16/1971. szám, vö. M. Nepper 1973, 16: 37. jegyzet; Istvánovits 1997-1998, 135: 6. jegyzet. A HM Adattárában a csupán 16. sorszámú, de érdemben 1927-es vonatkozású dokumentum egyébként H. Fekete Péter egyik levelének utolsó oldala, amelyben a múzeumi gyűjteménynek egy őskori edénytöredéken kívüli néprajzi és numizmatikai szerzeményeiről számolt be Erdős-tanyai vonatkozás nélkül. 4 1 Istvánovits 1997-1998, 137. 4 2 Véleménye szerint a karneolgyöngyök a nyaklánc, a sötét, gömb alakú gyöngyök a karperec, az apró gyöngyök a láb díszei lehettek, míg a kisebb kalcedon és mészgyöngyök az övön, a nagy kalcedongyöngy övcsüngőként szerepelhetett. Szíves segítségét ezúton is megköszönöm. 4 3 A két tárgyat 1999. október 4-én kaptam meg; szívességét ezúton is megköszönöm.