Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)
NYAKAS MIKLÓS: H. Fekete Péter kiadatlan sajtótörténete
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2001 111 karjaiból idegen érdekek szolgálatába szegődött, .v olyan befolyást engedett másunnan idecsapódott elemeknek, mely megütközést keltett a helyes ítéletü s ci közönség javán önzetlenül munkálódó lakosságban. Eszköz volt az idegenek magánérdekei munkálásában és elérésében, de nem volt eszköz abban, hogy tisztán hazánk és városunk javát segítse elő". Ez a helyzet érlelte meg azt a törekvést, hogy vissza kell téríteni a dekadencia útjáról a lapot, mondja tovább a cikk, amely a múlttal szemben gyakorolt e bírálatban egyben megadta az új szerkesztőség, a lap jövő új célkitűzését is. A lap megvételének előzményei a következők voltak: A Hajdúböszörmény és Vidékével szemben mint ellenlap jelent meg 1920-ban a Böszörményi Újság, amelyen ugyan szintén nem szerepelt szerkesztő, hanem szerkesztő bizottság, de közismerten Schmidt Frigyes gimnáziumi tanár szerkesztette és adta ki saját vállalkozásban. A két lap erősen rivalizált, de üzleti szempontból a Böszörményi Újság is elég gyengén ment. (Mikó József nyomdász vetette fel Schmidt Frigyes előtt azt a gondolatot,) 1 0' hogy részvénytársaságot alapítva meg kellene venni Szabó Ferenctől a lapot nyomdával együtt. Schmidt Frigyesnek tetszett a gondolat, s egy értekezletet hívott össze a kérdés megbeszélésére. Az értekezleten (Mikó József ismertette a tervet, s azt az értekezlet helyeselvén, meghívták a megbeszélésre) 10 6 dr. U. Szabó Lajos kir. közjegyzőt is, aki a tervet szintén jónak találván, kimondták egy részvénytársaság összehozását. A részvényjegyzés sikerrel járván a lapot és nyomdát Szabó Ferenctől 320 ezer koronáért megvették, Mikó Józseffel pedig szerződést kötöttek a nyomda vezetésére. Ennek folytán a Böszörményi Újság megszűnt, Schmidt Frigyes Bakóczi Endrével átvette a Hajdúböszörmény és Vidéke szerkesztését. A lap egyébként változatlan külsőben jelenik meg hetenként kétszer, s inkább országos, mint helyi vonatkozású cikkeket közöl, csak a híranyaga helyi. Az évfolyam írói az év első felében Tasnádi Kovács József, Roskovitz Artúr, dr. Csorba Antal, később pedig Schmidt Frigyes, Köblös Samu, Sarkadi Nagy János 10 7, Kövér Pál, Butyka Boldizsár, Marschalkó Lajos és Harsányi Ferenc. XXXI. évfolyam : 1921 év . Változatlan szerkesztés és kiadás mellett indul meg az évfolyam és ez megmarad nem csak az év folyamán, hanem a következő évek alatt is. A lap tulajdonjogában beállott változás megszüntette azt az állandó bizonytalanságot, mely a szerkesztésben, a múltban megvolt. A laptulajdonos részvénytársaság elvi álláspontja, mely nem változott évenként vagy éppen hóna10 5 A zárójelbe tett rész helyett H. Fekete P. kéziratos javítása: így merült fel az a gondolat. 10 6 A zárójelbe tett részt H. Fekete P. kihagyta, utána a közjegyző szót alanyestbe tette. Kimarad. 10 7 Sarkadi Nagy János = Gimn. tanár
