Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)
NYAKAS MIKLÓS: H. Fekete Péter kiadatlan sajtótörténete
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2001 107 ról egy sort sem írt. Szinte hihetetlen ez, de így van, mint a szerkesztés gyarlóságának bizonyítéka. Azután is csak színtelenül foglakozik a lap az eseményekkel, nincs véleménye. Látszik, hogy csak úszik az árral, de arra nem tud irányítólag hatni. Még csak regisztrálni sem meri az eseményeket. A papírkorlátozás, s az emiek következtében előálló szűk terjedelem miatt a lap az egész év alatt kevés cikket közölt vezércikken kívül, amely a legtöbbször hadi vonatkozású vagy országos tárgyú dolgokat tartalmazott, s így cikkírói is alig voltak az évfolyamnak. Néhány egészségügyi cikket Bakóczi János dr. írt, rajta kívül még Noszlopi Aba Tihamér, Neviczky János 9 7, Sóvágó Gábor, Dobó Sándor és Porcsalmy Gyula nevével találkozunk a lapban. XXIX. évfolyam: 1919 . év. A magyar életben tragikus változások ideje az 1919. év, ez meglátszik a lapon is. Az előző évi szerkesztővel indul az évfolyam és él március 22.-ig, az ekkor alakult tanácsköztársaság helyi direktóriuma, bizonyára a nép- és sajtószabadság eszméitől vezéreltetve betiltja a lapot, nyomdáját pedig a saját lapja céljaira lefoglalja. Egy hónapig szünetel a lap, április 25.-én jelenik meg újra a kommunizmus helyi bukása után az oláh megszállást megelőző napokban. Az új lapszám az arról szóló értesítéssel kezdődik, hogy az oláh csapatok rövidesen megszállják a várost, amely esetben megfontolt komoly magatartásra hívja fel a lap a város lakosságát. A következő cikk az új fordulatról szól, amely örömöt és aggodalmat egyformán vált ki. Örömöt a felett, hogy a város megszabadult a proletárdiktatúra egy hónapig tartott rémuralmától, s aggodalmat az idegen megszállók nyugtalanító magatartása miatt. E szám hírrovatában emlékezik meg a szerkesztőség a lapot előállító nyomda előző elvételéről és a lap betiltásáról, úgy szintén a kommunista direktórium megszökéséről, s arról, hogy a régi városi tanács átvette a város ügyinek vezetését. Az újra megindult lap megkezdi a megtorlást a proletárdiktatúra alatt elszenvedett sérelmekért. Nyílt harcot kezd a zsidóság, mint a kommunizmus főbűnösei ellen, s számról számra folytatja azt, nagy vidéken érdeklődést keltve maga iránt a zsidókérdés határozott tárgyalásával. E harcmodorát nem gyengíti akkor sem, mikor a hajdúböszörményi zsidópolgárság nyilatkozatban fordul a szerkesztőséghez, amelyben kijelenti, hogy a proletárdiktatúra vezetőségében helyet foglalt zsidók működésének átka jogosulatlanul sújtja a város polgári gondolkodású zsidóságát, mely ettől az uralomtól távol állott, azt elítéli, annak szereplőit, vezetőit pedig, mint az országnak megrontóit, az emberiség rákfenéit, ha a testében voltak, onnan kiirtani törekszik. Talán éppen ez a harcmodor szerkesztőségi válsághoz is 9 7 Neviczky János = ? 1883.- Hajdúböszörmény, 1927. rendőrfőkapitány, a forradalmak alatt polgármester, főispán. A Függetlenségi Párt tagja. Nekrológja HBV 1927. XXXVII. évf. 33. sz. 3. old.
