Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Szekeres Gyula: Szekérvasalás Hajdúböszörményben - A vastengelyes szekér vasalása

A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 87 eltért a pontos behajtástól, elvágta a stésznit. Ezért a persely külső szélére is tettek egy karikát. A kerékgyártó miután beütötte a perselyt, az agy külső szélén kivéste a karika helyét is, ezután ráütötte a kovácsok által készített karikát. így a persely ezáltal a tengely is -, mindkét oldalt meg lett erősítve. Ezzel a módszerrel a szekér tengelyének tartóssága sok évvel meghosszabbodott. Tengelyhibák javítása A tengelyvégek kopása, elnyalódása a helytelen behajtás következménye. Mint már említettem, kétféle tengelyhibát okozhatott a rossz kerékbeállítás. A tőrejáró kerék, a tengelyvég belső és felső, a stumlihoz közeleső részét koptatta. A hegyrejáró a tengelycsap stészni felőli felső részét kezdte ki a legjobban.

4

1 Tengelystáholás A hibás, kopott tengely végeket a stáholás megkezdésekor fehérmelegre hevítették. Ha elérte a kellő hőfokot, akkor a műhelyben lévő, földbe süllyesztett legalább 70 kg-os öntött vastömbhöz, az egyengetőlaphoz verték a tengely javítandó végét. Természetesen csak a javítandó tengelyvéget melegítették fel, s az ütések által a tengelycsapot összetömörítették. Az üllőbe előre elhelyezték a gömbölyítő steklit, erre tették a tengelyvéget és az ellentétes nyelesszerszámmal meggömbölyítették. cm A tőrejáró szekér tengelykopása Hegyrejáró szekér tengelykopása 4

1 A tengely helyes beállítását és az útméretet, már a fatengelyes szekereknél is tekintetbe vették és az ún. helyes kotyogást különböző fa alkatrészekkel próbálták elérni. A fatengelyen „függőkarikák" alkalmazása hasonlatos a vastengelyes szekerekre a későbbiekben készített dupla sájmlis persely funkciójához. Vö.: Nézetek a szekerek és igáskocsik könnyebbségéről. 1848. 220. p.