Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Nagy Antal. A hajdúböszörményi erdő madárvilága. 1985-1990

10 Nagy Antal: A hajdúböszörményi erdő madárvilága. Madárvilág szempontjából a következő főbb élőhelytípusok voltak elkülöníthetőek erdőnkön „Zárt" erdőterületek: • Az eredetihez közel álló növénytársulások (pl.: gyöngy virágos-tölgyesek), záródástól függő, természetes fajokban gazdag cserjeszintjükkel, idős fáikkal ideális élőhelyei a madaraknak. Ezek az erdők korukból erédően vágásérettek, így folyamatosan eltávolítják őket. (Én sajnos már nem láttam a Peresen elterülő, nagy kiterjedésű tölgyeseket sem.) Helyüket természetesen beültetik valamelyik fafajjal. • A telepített kocsányos tölgyesek koruktól függően (záródás) gazdagok cserjeszintjükben, igaz itt elsősorban olyan adventiv fajok alkotják e szintet, mint a kései meggy (Padus serotina). Madárviláguk szintén gazdag. • Egyéb fafaj ú, idős és középkorú telepítések: • Akácosok: az erdőművelés intenzitásától függően alakul cserjeszintjük, a domináns cserjefaj a fekete bodza (Sambucus nigra), valamint a kései meggy. Madárviláguk énekesek esetén a cserjeszint fejlettségétől, odúköltőknél a korhadó fák mennyiségétől, ragadozó állományuk koruktól és zavartságuktól függ. • Erdei- és fekete fenyvesek: fiatalon igen sűrű, alig áthatolható sűrűséget képeznek. Később a törzstisztítás után aljuk tiszta, helyenként a kései meggy tör utat magának. Jelentőségük azon fajok esetében van, amelyek valamilyen szempontból (táplálkozás, költés, éjszakázóhely) előnyben részesítik a fenyőt, pl. fenyvescinege, keresztcsőrű, erdei fülesbagoly, stb. • Más erdészeti ültetvények: területileg kisebb helyet foglalnak el. A vörös tölgy szinte teljesen sterilnek mondható, néhány közönséges faj (erdei pinty, csilpcsalpfüzike, stb.) kivételével nem frekventált a madarak számára, inkább táplálékkeresés, téli kóborlás alkalmával keresik fel. A fekete diósok szintén nem tűnnek ki különösebb fajgazdagságukkal. Nyílt területek • Irtások: ebben a formájában a tarvágásos fakitermelés terméke. Az irtások táplálék nyújtotta lehetőségekben igen gazdagok. Nem csak a kitermelés általi feltártságukból következően (ebben a tekintetben leeresztett halastó iszapmedréhez hasonlítható), hanem mert kedvelt rajzóhelyei a repülő rovaroknak. Hantmadarak, gébicsek, légykapók, cigánycsuk, sármányok, rendszeresen megfigyelhetők itt.