Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Szekeres Gyula: Szekérvasalás Hajdúböszörményben - A fatengelyes szekerek vasalása Hajdúböszörményben

80 Szekeres Gyula: Szekérvasalás Hajdúböszörményben. szekerek kerékagyának rövidítésére tett kísérletekkel.

2

7 Azonban e súrlódás csökkentésére az üdvözítő mód mégis a fatengely megvasalásában jelentkezett. Ezt a megoldást területenként más és más módon hajtották végre. Az oly közeli Debrecenben a fatengelyt cső alakú marokvasakkal látták el, melytől a Böszörményi jelentősen eltér.

2

8 De az egyéb, szakirodalomban megtalálható feljegyzések is merőben eltérnek a helyi módszertől.

2

9 Ezekből is láthatjuk, hogy a fatengelyes szekerek tengelyének vasalása milyen változatos képet mutat, mind a területi, mind az egyedi kovácsmesterek elkülönülése szerint is. A fatengelyes szekerek vasalása Hajdúböszörményben A fatengely az őse a vastengelyes szekerek astokjának. E szekérfajtánál magából az astokból képezik ki a tengelyt. Nyilvánvalóan a fatengely csapja megkívánta az erősebb kivitelt; ezért azt hosszabbra, vaskosabbra készítették, mint az a vastengelynél használatos. A tengely csapja mellett maga a tengely derék is masszívabb kivitelben készült. A kezdeti változatokban a fatengelyt még nem látták el vasalással, s szintúgy a kerékagy belső részét sem. Ezért a kellő kenés ellenére is a tengely és az agy furata berágódhatott. Ennek megakadályozására alkalmazták a tengelyen, illetve a kerékagyban a vasalást.

3

0 1. fatengely ^ 2. alsó marokvas • A vasalás és az elnevezés szempontjából megkülönböztetünk alsó és felső marokvasakat. Az elnevezésüket onnan kapták, hogy ezek mintegy marok úgy fogják át a fatengely csapját. 2

7 Vö.: Nézetek a szekerek és igás-kocsik könnyebbségéről. 1848.220. p. 2

8 Vö.: Balogh István 1966. 74. p. 2

9 Vö.: Haáz Ferenc Rezső 1932. 13. p., Paládi-Kovács Attila 1973. 28. p. 3

0 Lásd.: Szekeres Gyula 1987. 17. p. 3. felső marokvas 4. tengelyvégkarika 5. átmenőcsavar Fatengely vasalás