Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Szekeres Gyula: Szekérvasalás Hajdúböszörményben - A kovácsolás folyamata egy és több ráverővel

72 Szekeres Gyula: Szekérvasalás Hajdúböszörményben. A kovácsok helye az üllő körül 6Q 05 1 O

3 1. üllő 2. kohó 3. melegítő segéd 4. tűziember /mester/ 5. ráverő /l/ 6. ráverő/2/ 7. ráverő /3/ A kovácsok elhelyezkedése az üllő körül A kovácsolás folyamatában résztvevő embereknek az üllő körül meghatározott rendjük volt. Ez attól is függött hányan kovácsoltak egyszerre. A tűziember - aki vezet - áll a kohó és az üllő között, ő felel a munkáért. A kovácsolás kezdetétől adja az ütemet, forgatja az anyagot, míg a ráverők az ő irányítása alapján dolgoznak. A melegítő - általában az inas - feladata az anyag előkészítése. Szól a mesternek, ha kovácsolásra kész a vas. A melegítés folyamatosságának fenntartása is az ő feladata. A ráverőknek állandó készenlétben kellett állni az üllő mellett, még a kalapácsot sem tehették le a földre. Ha egyszerre több ember kovácsolt, az ütemet a tűziember az üllő azon részén vezette le, ahol nem nagyon dolgoztak. A kovácsolásban résztvevők száma szerint megkülönböztettek: stájeros, franciás és kompánis kovácsolást.

1

4 Stájeros, vagy kettős kovácsolás

1^ A kovácsolás legegyszerűbb fajtája, ahol a mesteren kívül egy ráverő dolgozott. A ráverő a tűziemberrel azonos oldalon, de azzal szemben, az üllő sarkának vonalában állt, úgy hogy ütései közben kalapácsa nem a mester felé mozgott. 1

4 Vö.: Bodgál Ferenc 1966. 58. p. 1

5 A Stájer vasvidék készítményeit évszázadokon keresztül hazánkban is felhasználták, s ezáltal egy esetleges technika elnevezése is meggyökerezhetett. Vö.: Bodgál Ferenc 1968. 159. p.