Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - A földosztás
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 273 állásra három embert jelöltetett, nevezetesen Fehér Gyulát, Dobos Mihályt és Szarka Istvánt. A harminc érvényes szavazatból Fehér Gyula tizenöt szavazatot kapott, Szarka István tizenhármat, Dobos Mihály pedig kettőt. Érdekes módon a szavazást nem ismételték meg, pedig a jogi helyzet ezt megkívánta volna. Pénztárosnak tehát a legtöbb szavazatot kapó Fehér Gyulát választották. A községi esküdtet - több jelölt nem lévén - közfelkiáltással választották meg Dobos Mihály görbeházi lakos személyében. Az eredményt a dadai járás főszolgabírója Szabolcs megye képviseletében nyomban ki is hirdette. A jegyzői állás betöltése több bonyodalmat okozott. Az eddigi jegyző, noha lépései addig a kommunisták iránti nagyfokú lojalitásáról tanúskodtak, a támadások kereszttüzébe került. Történt ez annak ellenre, hogy jegyzői képesítése neki volt egyedül. A görbeházi képviselőtestület ugyan szoros szavazással, de mégis úgy döntött, hogy az eddigi vezetőjegyzőt menesztik, s az eddigi segédjegyzőt - iljú Kozsár Istvánt - bízták meg a jegyzői tiszt betöltésével, nem törődvén azzal sem, hogy hiányoztak a törvény által előírt végzettségi feltételek. Ezzel kapcsolatban a dadai járás főszolgabírája, úgy is, mint a választási bizottság elnöke, felhívta a figyelmet arra, hogy a hatályos miniszterelnöki rendelet szellemében kiadott alispáni utasítás szerint ebben az esetben a képviselőtestület határozata beterjesztendő a belügyminiszterhez, aki egyedül adhat felmentést a képesítés alól. Ezért is a községi jegyzői állást betöltetlenül hagyták, attól függően, hogy alakul a jegyző személyének a kérdése. A megválasztott községi előjáróság, tehát Rádó János, Dobos Mihály, Fehér Gyula és ifj. Kozsár Gyula a görbeházi képviselőtestület előtt letette a hivatali esküt a következőképpen: „Én... esküszöm, hogy hivatalommal járó kötelességeimet lelkiismeretes pontossággal végzem. Isten engem úgy segéljen.". A jegyzői állást a képviselőtestület tehát kénytelen volt meghirdetni, amelyre két jelölt is pályázott, Nagy Lajos és Tóth Lajos. A régebbi jegyző nem adta be pályázatát, s nem adta be természetesen Kozsár sem, akinek nem volt meg a megfelelő végzettsége. A pályázatot elbíráló testület viszont pártalapon állt öszsze, amely ebben az időben természetes volt. Az időközben megalakult Nemzeti Parasztpárt részéről Szarka István, a Szociáldemokrata Párt részéről Csikós Mihály, a Magyar Kommunista Párt részéről Horváth István, a Független Kisgazdapárt részéről pedig Oláh István vett részt a döntésben. 14 3 A szavazás előtt valószínűen pártközi egyeztetés lehetett, mert a testületi döntés gyakorlatilag egyöntetű volt. Nagy Lajos huszonnégy szavazatot kapott, míg Tóth Lajos csupán egyet. Aligha tévedünk, ha úgy véljük, hogy ebben a kérdésben a kommunista párt döntő szerepet kapott. Ezt bizonyítja az is, hogy a segédjegyzőt Kozsár személyében választották meg, s a képviselőtestület 1945. dec. 27-én úgy foglalt állást, hogy kéri a nevezett felmentését a jegyzői tanfolyam elvégzése alól, mi14 3 Uo. 1945. dec.27.
