Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - A háború és közvetlen következményei
264 Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte vármegye alispánja és főispánja is támogatott, s amely arra irányult, hogy a községet önállóvá nyilvánítsák. Az erre vonatkozó előkészületek már évek óta folynak, de az iratok - hivatkozásuk szerint - a háború alatt elkallódtak. 12 4 A döntés tulajdonképpen nem felelt meg a formai követelményeknek. Maga a határozat indoklása is elismerte, hogy a községgé nyilvánítás nem mindenben felelt meg a jogi követelményeknek, így például nem csatolták az anyaközség beleegyező nyilatkozatát, s az „előterjesztésnél az alakszerűségek pontosan nem tartattak be." Ennek ellenére Erdei Ferenc belügyminiszter úgy döntött, hogy a formai hiányosságok miatt „nem volna indokolt a már hosszú évek óta folyamatban lévő kérdés további odázása". Az ügy háttere Görbeházán a következő volt! Az önállósodás ügye a Nemzeti Bizottság ülésén először 1945. febr. 28-án vetődött fel Farkas János elnök szájából. A küldöttség kiküldése is természetesen a helyi Nemzeti Bizottságtól indult ki, mint egyetlen olyan testülettől, amelynek erre lehetősége volt. Görbeháza önállóságával a Nemzeti Bizottság 1945. márc. 10-én tartott ülésén foglalkozott először, de informálisan már korábban is. Farkas János vezetésével ugyanis már tényleg küldöttség járt Szabolcs megye alispánjánál, ahol - előadása szerint - a különválás ügyében a kérésük a legmesszemenőbb támogatásban részesült. 1 2^ Nemsokára azonban kiderült, hogy kérelmük mégsem jutott el Debrecenbe. Ekkor született az az elhatározás, hogy az ügyet személyesen veszik kezükbe, s ekkor született döntés a debreceni útról, s arról is, hogy ezzel párhuzamosan a megyei vezetést is felkeresik. A Nyíregyházára küldendő kétfős bizottságban részt vett Brendzsák András és Kovács József. A küldöttség útjának eredményeként született a fenti belügyminisztériumi döntés. Az Ideiglenes Kormány belügymisztériuma valójában olyan nagyfokú törvényi lazaságot követett el, amely csak a rendkívüli politikai helyzettel magyarázható. Ez egyben magyarázatot ad arra is, hogy ez a döntés miért nem bizonyult véglegesnek és miért születtek később megerősítő döntések. 12 6 Érdekes módon az új község neve sem dőlt el véglegesen. Igaz, hogy az 1943-ban felvetett Horthyfalva elnevezés most nem merült fel. Amint láthattuk, a korábbi hivatalos iratokban is, Görbeháza nevét a legváltozatosabb alakban használták. így volt Görbeház-puszta, egyes megyei és minisztériumi iratokban nyílván analógiás félreértés folytán Görbe-hát, nevezték Görbeház-telepnek, hogy a Horthy-falva javaslatba ezúttal ne is bocsátkozzunk. A község önállóságáról szóló 1945-ös belügyminisztériumi rendeletben is Görbeháztelep község szerepel. 12 4 SzSzBmL Alisp. ir. A magyar belügyminiszter 4365/1945. sz. véghatározata. Valamint a Magyar Belügyminisztérium 20 175/1945.1. rendelete. 12 5 HBmL XVII. 11.1. 1945. febr. 28 és márc. 10. 12 6 pl. 1947-ben és 1949-ben.
