Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Nagy Antal. A hajdúböszörményi erdő madárvilága. 1985-1990 - A böszörményi erdőn kimutatott madárfajok listája és azok státuszának értékelése

A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 25 119. Csuszka (Sitta europaea): Rendes fészkelőként tapasztaltuk erdőnkön. 120. Hegyi fakusz (Certhia familiaris): Egyes teleken elkóborolt a mi erdőnkbe is ez a kifejezetten hegyvidéki faj, pl.: 1988. 11. 20-án 1 pld, 11. 27-én 2 példány került elő a cinegékből alkotott vegyes csapatból. 121. Rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla): Téli kóborló volt erdőnkben, illetve szórványosan fészkelt is. E fajt megtelepíteni próbáló kísérletünk nem járt sikerrel. 122. Sárgarigó (Oriolus oriolus): Az erdőszélek, ligetesebb részek (pl. telepített nyárasok) rendes fészkelőjeként tapasztaltuk. 123. Tövisszúró gébics (Lanius collurio): Nyíltabb helyek (erdőszélek, irtások tuskósorai, nyíltabb fiatalosok) rendszeres költő madara volt. 124. Kis őrgébics (Lanius minor): Mint az előző faj, de annál szórványosabb fészkelő volt, sőt egyes években ki is maradt költése a területen. 125. Nagy őrgébics (Lanius excubitor): Rendszeres téli vendége az erdőszéleknek és nyíltabb erdei élőhelyeknek. 1985/86 telén egy példány másfél hónapig kitartott erdőszéli megszokott helyén. A mezei pocokok kedvelt zsákmányállatai voltak, azokat „két vállra fektetve" tűzdelte fel a fasor gallyelágazásaiba. 126. Szajkó (Garrulus glandarius): Rendszeres fészkelőként észleltük az erdőn, de nem olyan gyakorinak, mint az Erdőspusztákon. Télen kisebb csapataival járta az erdőt. Hangja utánzásával egy tavaszon 9 példányt sikerült közelre csalni. 127. Szarka (Pica pica): Nem költött az erdőn, kerülte a nagyobb erdőséget, viszont az erdőszélen rendszeresen előfordult, különösen télen. Dr. Sóvágó M. 1935-40 között évi 8-10, 1970-1975 között évi 6-8 pár fészkelőt talált az erdőn, elsősorban a határoknál. (Sóvágó, M. 1976). 128. Csóka (Corvus monedula): Nem költött az erdőn. Az áthúzó és az erdőszéli mezőgazdasági területeken táplálkozó vetési varjú csapatok közé keveredve fordult elő. 129. Vetési varjú (Corvus frugilegus): Télen nagy csapatokban volt jelen főleg a mezőgazdasági területen, Nagy-Tormáson, de az erdő nyíltabb részeire is bemerészkedett. Máskor kisebb csoportokban, vagy egyesével volt megfigyelhető. Az Árpád-kerttel határos erdőrészen volt néhány fészke is egy időben (Mező őr szóbeli közlése). 130. Kormos varjú (Corvus corone corone): Egyetlen adata: 1987. 12. 12. 1 példány került elő a Nagy-Tormás területén. Ebben az időszakban más alföldi helyeken (pl. Balmazújváros) is megfigyelték ezt a Corvus corone al-