Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - Az önállósodás állomásai

A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 251' is akadályt képezi.". 10 2 A főszolgabíró véleménye alapvetően elfogult! Mindaz, amelyeket a fentiek­ben kifejtettünk Görbeház-telep létrejöttéről, a fentieknek az ellenkezőjét iga­zolja. A görbeházi lakosság ugyanis döntően egy helyről, az évszázados hagyo­mányokkal rendelkező Polgár mezővárosból, ekkor nagyközségből származott, s ha nem, akkor az egri káptalan polgári határban lévő uradalmi központjairól, amelyeken ugyancsak hagyományos, szigorú értékrend alakult ki. A telep vallási szempontból is döntően egynemű, római katolikus volt. A polgári képviselőtestület döntését Bolgár József és társai azonnal megfel­lebbezték, de fellebbezést nyújtott be ellene Pallagi József is Görbeházáról kel­tezve 1937. júl. 24-én. 10 3 Szabolcs vármegye kisgyűlése a fellebbezést elutasí­totta. A határozat megokolásából megállapítható, hogy a főszolgabíró vélemé­nye nem volt hatástalan. Az indoklás szerint azért helyeselhető Polgár nagykö­zség képviselőtestületének határozata, mert a telep lakossága „túlnyomó részben szerény viszonyok közt élő és adóhátralékkal küzdő egyénekből áll", s végül nem tudták igazolni a törvény által megkövetelt feltételeket sem. 10 4 A vármegye határozata ellen, amely 1937. szept. hetedikén született, a gör­beháziak tizenöt napon belül fellebbezést nyújthattak be a belügyminisztérium­hoz. Pontosan nem tudjuk, hogy ezt megtették-e, mert ténylegesen nem is volt szükség fellebbezés benyújtására. A belügyminisztérium ugyanis a hozott hatá­rozatokat formai szempontokra hivatkozva nem fogadta el. Az önállósodás ügyének újratárgyaltatása annál is inkább könnyen ment, mert a vármegyei ma­gatartás, értelemszerűen Polgár nagyközségé is, nem egyezett az állami telepíté­si elképzelésekkel. A belügyminisztérium 1937. decemberében a következőket közölte Szabolcs vármegye alispánjával.: "Hívja fel Alispán Úr a kérelmezőket, hogy Görbehát(sicí) telep önálló községgé alakulásának ... feltételeit igazolják". A minisztérium tehát a vármegyét és rajta keresztül Polgár nagyközséget is a görbeházi önállósodás új ratárgy altatására utasította. 10 5 Polgár képviselő-testülete 1938. dec. 14-én foglalkozott az üggyel. A veze­tőjegyző megállapította, hogy az elbírálást az 1886. évi XXII. törvény 151. és 152. paragrafusának alapján kell lefolytatni, s egyben jelentette, hogy a vonat­kozó törvényi helynek megfelelő feltételek meglétét a görbeháziak igazolták. Jelentette azt is, hogy Görbeház telep lakossága a telep önáílo községgé való alakulása esetén kéri Görbeházához csatolni a nagy-kaprosi nnntabiitokosokat, a kiskaprosi, lipcseháti és fövenyesháti vitézi telkeket, amelynek területe összesen 8 950 kataszteri hold, A jegvzo jelentette azt is, hogy e terület lakosságának 10 2 Uo. A főszolgabíró az alispánnak. Tiszalök, 1937. júl.9. 24657/1937.K.sz. 10 3 Uo. Pallagi József és társai fellebbezése. Görbeház, 1937. júl.24. 104 Uo. A 20 685. K. 1059/937. Kgy. véghatározat. 10 5 Uo.

Next

/
Thumbnails
Contents