Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - Az önállósodás állomásai
246 Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte A belügyminisztériumhoz címzett és 1932. máj. 2-án kelt beadványt a minisztérium a szokásos hivatalos út betartásával véleményezésre kiadta Szabolcs vármegyének. A minisztérium megkeresése után a görbeháziak az anyaközség, Polgár képviselőtestületéhez is kérelmet intéztek, amelyet 1932. november 30án Boros József, B. Megyesi Mihály, B. Megyesi József és Lovász Mihály írt alá. 9 1 E levél tulajdonképpen jelzi annak a folyamatnak a kezdetét, amelyet a belügyminisztériumhoz írt levelük kiváltott. A főjegyzőhöz címzett beadványukban ugyanis utaltak a hozzájuk intézett, s a 4644/1932. sz. alatt kelt, hozzájuk intézett levélre, amelyben a polgári jegyző az önállósodás törvényi feltételeinek a bizonyítását kérte tőlük. Boros József és társai válaszukban kifejtették, hogy az 1886/XXII. t.c. 152. paragrafusának értelmében az önállósodást nem lehet a görbeháziaktól megtagadni. Ugyanis valamennyien akarják a különválást, a környező tanyai lakosok egyházközségi leg is a görbeházi plébániához tartoznak és a kivetett állami adót rendesen fizetik. Erveiket tulajdonképpen megismételték! Hivatkoztak arra, hogy az itt élő családok száma meghaladja a kétszázhetvenet, s mivel valamennyien saját házzal, földdel rendelkeznek, s állami adót fizetnek, az önálló képviselőtestület választásának, azaz a teljes önállóságnak akadálya nem lehet. Az alakítandó területen a jegyzői állás kivételével a közigazgatás valamennyi feltétele már létezik, s a többi állás betöltésére pedig a Göbeházán élő lakosok a törvény értelmében jogosultak. Az alakítandó község leendő területén élő pusztai lakosok anyagilag is képesek a törvénynek megfelelni, ugyanúgy, mint magán a telepen élők. Az önállósodási törekvésüket nyomatékosan alátámasztja az a tény, hogy a területen élők gyermekei valamennyien a görbeházi elemi iskolába járnak. Kiemelték azt a meggyőződésüket, hogy elválásukkal Polgárt sem érné károsodás, hiszen változatlanul megfelelne a nagyközségi besorolás követelményeinek. Polgár nagyközség képviselőtestülete a görbeháziak kezdeményezésével hivatalból volt köteles foglalkozni, hiszen az ügy a minisztériumtól kezdve a vármegyén keresztül a dadai járásig terítéken volt. Első visszahatás ösztönszerűen az elutasítás volt. A nagyközségi képviselőtestület 1932. dec. tizedikén foglalkozott érdemben először a görbeháziak ügyével a főszolgabíró leirata kapcsán, amelyben a dadai járás szolgabírói hivatala az iránt érdeklődött, hogy létre lehetne-e hozni Görbeház-telepen egy jegyzői kirendeltséget. 9 2 A dadai járás főszolgabírójának leirata ezt kifejezetten támogatta, mert szerintük a jegyzői kirendeltség létesítése Polgár nagyközségnek is csak előnyére válna. A nagyobb nyomaték kedvéért a főszolgabírói leirat kiemelte, hogy ebben az esetben a költ9 1 Uo. Görbeház-tanya, 1932. nov. 30. Polgár községi előjáróság tekintetes főjegyzőjének. 9 2 Uo.IV.B.411.13468.
