Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - Az önállósodás állomásai
244 Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte hogy az önállósodás útját keressék. Tekintettel arra, hogy az 1930. évi népszámlálás adatai szerint Görbeháztelepen 1116 lélek élt, s a telek lakosainak 3346 kataszteri hold lett kiosztva, amely önmagában egy szűkös faluhatárt jelentett, s a szerény anyagi gyarapodás fényében s mindenekelőtt az önálló gazdatudat kialakulásának tükrében természetesnek tarthatjuk, hogy hamarosan napirendre került a telepes község önállósodása. A közember száján is megfogalmazódó érvek hasonlóak voltak ahhoz, mint amelyeket a fentiekben felvázoltam. A kezdeményezés érthetően Görbeház-telep lakosaitól indult ki. Még egy évtized sem telt el a község telepítése óta, amikor Boros József és társai beadványban fordultak belügyminisztériumhoz, amelyben kifejtették, hogy a háromszázhárom telepes önálló községi szervezetet óhajt, ennek szerintük a feltételei is meglennének, csupán egy jegyzői állást kellene rendszeresíteni. A távolság mellett kérelmüket elsősorban azzal indokolták, hogy az önálló képviselőtestület hiánya miatt minden érdemi dologban róluk és nélkülük Polgáron döntenek, amely számos hátránnyal jár. Indoklásként említették nem minden alap nélkül azt is, hogy „külső" - tehát vármegyei és minisztériumi tisztviselőkkel - csak a polgári nagyközségi hivatalon keresztül érintkezhetnek, így tehát minden lényeges hírforrásról mintegy másodkézből értesülnek. Ezért bármit is kérjenek a felsőbb hatóságoktól, azt csak úgy kaphatják meg, ha az nem ellenkezik a polgáriak érdekével. Éppen ezért a görbeháziakat rendkívüli hátrányok érik, hiszen érde-. keiket senki sem képviseli. Kisebbek lennének az adóterheik is - érveltek - ugyanis a polgári képviselőtestület olyan adókat vet ki rájuk, amelyek előbb-utóbb tönkremenetelüket eredményezik. 9 0 Szerintük ugyanis a leendő község teherbírása elegendő arra, hogy önálló politikai (azaz közigazgatási) községet alakítsanak, hiszen a százhat nagytelepes család egyenként nyolc katasztrális hold szántóval, négy hold legelőjoggal gazdálkodik, a hatszáz négyszögöl belső telek pedig szintén nem elhanyagolható. A 197 kistelepes család egyenként három katasztrális hold szántót és két hold legelőjogot mondhat magáénak, s ugyancsak hatszáz négyszögöl belsőséget. A jegyzői és hivatali helyek lényegében megvannak, így tehát a közigazgatás kiépítésének e téren sincsenek akadályai. A kérelmet ötvennégyen írták alá, nevezetesen a következők: 7. Boros József 2. Varga János 3. Nagy Sándor 4. Kovács Mihály 5. Pap Sándor 6. Oláh András 7. Répási János 8, Katona István 9. Fait István 10. Kacsa István 11. Kovács József 12. Rembeczki Ferenc 13. Keresztes István 14. Barna János 15. Puskás István 16. Kiss Bertalan 17. Molnár József 18. Molnár Ignác 19. Pöstényi János 9 0 SzSzBmL IV.B.411. 787. 6294/1931. Boros József és Varga János a belügyminiszternek. Polgár-Görbeháza, 1932. máj.2.
