Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Nagy Antal. A hajdúböszörményi erdő madárvilága. 1985-1990 - A böszörményi erdőn kimutatott madárfajok listája és azok státuszának értékelése

A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 21 79. Barázdabillegető (Motacilla alba): Vonuláskor rendszeresen előfordult az erdő szélén, pl.: 1986. 03. 31. 12 pld, 09. 28. 13 példány. Az erdő belsejében a nagyobb irtásokon is megkerült ilyenkor. 80. Csonttollú (Bombycilla garrulus): Dr. Sóvágó M. egyetlen alkalommal, 1938 02. 17-én találkozott a fajjal két különböző helyen l-l példánnyal. (Sóvágó, M. 1988). 81. Ökörszem (Troglodytes troglodytes): Rendszeres őszi és tavaszi átvonuló volt; szórványosan fészkelt is a '80-as évek végén. 82. Erdei szürkebegy (Prunella modularis): A '80-as évek végén rendszeres tavaszi átvonuló volt és szórványosan költött is. (Fészkét tuskósorban találtam.) Később még kóborlóként sem sikerült megfigyelni! 83. Vörösbegy (Erithacus rubecula): Gyakori fészkelője volt a dús cserjeszintű erdőrészeknek: igen kedvelte a farakásokat, rőzserakásokat. Egy „rendes" aljnövényzetű kocsányos tölgyesben végzett vizsgálat alapján 1 ha-on 2-3 éneklő madarat lehetett megszámolni. Esetenként megpróbált áttelelni. 84. Fülemüle (Luscinia megarynchos): Az előző fajhoz hasonlóan gyakori volt a dús aljnövényzetű részeken. Az előbb említett vizsgálati területen 1 éneklő példány került elő 1 ha-ra kivetítve. 85. Házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros): Dr. Sóvágó M. 54 éven át kizárólag csak a városban figyelte meg a költését. (Levélbeli közlés). Mi a környező szőlő- és gyümölcsöskertekben rendes költőfajnak találtuk, így az erdőszélen is előfordul, esetenként bentebb is sikerült megfigyelni: pl.: 1987. 04. 05-én több (10!) példányt, 08. 06-án 1 hímet. Meglelt fészkei: a Lórántffy-kertben, Nagy-Bocskai-szőlőben emberi építmények zugaiban, illetve egyszer almafa korhadt odvában találtuk. 86. Kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenicurus): 1939-1944 években a Dr. Sóvágó M. és mtsai. által létesített odútelepen 160 pár! fészkelt és 800 példány körüli fiókát nevelt fel a Peresen. A tölgyesek kivágásával eltűnt az erdőről; 1952 után csak a Kossuth-kertben észlelte néhányszor. (Sóvágó, M. 1970). Mi is az erdőt szegélyező kertekben találtuk, (lsd. az előző fajt, azzal a különbséggel, hogy csak gyümölcsfák odvában észleltük költését), kisszámú, de rendszeres fészkelőként. 87. Rozsdás csuk (Saxicola rubetra): Rendszeres tavaszi és őszi átvonulóként mutatkozott az erdőszélen. A Sütő-dűlőn 1986. 04. 26-tól egy hónapon keresztül megfigyelhető volt, de nem költött 4 példány. 88. Cigánycsuk (Saxicola torquata): Rendszeres tavaszi és őszi átvonuló volt, míg az erdőszélen és az erdő nyíltabb helyein (tarvágások, fiatalosok tuskósorai) rendszeresen költött.