Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - A telepesközség születése
214 Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte utóbbi ötven évben szerzett földbirtokokat lehetett igénybe venni, s csak ezek után következhettek az ősi családi birtokok. A földreform irányítását az e célra felállított országos Földbirtokrendező Bíróság irányította. A törvény által megszabott reform elsődleges célja a nincstelen földművesek földhöz juttatása, de a célok között szerepelt a háborúban kitüntettek, a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák felkarolása, a közszolgálati alkalmazottak és az arra érdemes gazdatisztek földhöz juttatása is, csakúgy mint a törpebirtokosok és mezőgazdasági munkások földdel való megerősítése. Általában elmondhatjuk, hogy a törvény szelleme az életképes birtokok létesítését tűzte ki célul. E szellemben igyekezett erősíteni az okszerű mezőgazdaság intézményes kereteit, így elősegítette a közlegelők szervezését, a mintagazdaságoknak szánt középbirtokok erősítését, a mezőgazdasági közoktatási intézmények felkarolását. Az alaptörvény célul tűzte ki a házhelyek juttatását is, amelyet a paraszti gazdasági üzem központjának képzelt el. Rendkívül lényeges, hogy az akciót nem egyszerinek képzelték el, hanem folyamatosnak. Ennek szellemében a különböző birtokrendező intézkedések nem álltak le, hanem 1938-ig az Országos Földbirtokrendező Bíráság országosan mintegy 900 000 kat. holdat vett igénybe, ebből a Szabolcs vármegyében kiosztott földek nagyságrendje közel 60 000 kat. hold volt. A célkitűzés sok hiányossággal valósult meg. Szabolcsban például mégiscsak a törpebirtokok létrejötte volt a jellemző, s ez alól csak a vitézi telkek létesítése volt kivétel. A vitézi telkeknél a tiszti telek ötven hold körüli volt, míg a legénységi telek átlag tizenkét hold. Említettük, hogy a törvényi figyelem kiterjedt a legelőterületek rendezésére is. Ez Szabolcsban és a polgári határban igen fontos volt. A megyében erre a célra 9254 holdat fordítottak. A legelőket nagyobbrészt az akkor felállított legelőtársulatok hasznosították nagyon ésszerű, közösségi formában, a tagok megnevezésével és legelőilletményének nagyságával. Szükség esetén a községek, mint jogi személyek is kaptak legelőilletékességet a már meglévő kielégítésére, illetve a községi alkalmazottak javadalmazására. 3 3 A szociális gondok kezelésének lényeges eleme volt a házhelyek osztása, amely Szabolcs megyében összesen 1848 kat. hold területet érintett. A házhelyek nagysága 300 és 600 négyszögöl között ingadozott. A juttatott házhelynagyság jelzi, hogy nem csupán épület emelésére gondoltak, hanem hagyományos paraszti udvar kialakítására, hiszen a kedvezményezettek döntő hányada földműves parasztember volt. 3 4 Az építkezés megkönnyítésére az állam létrehozta a Falusi Kislakásépítő Szövetkezetet, amely a leendő építkezőket elsősor3 3 Uo.
