Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - Az előzmények
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 209' nek figyelembevételével optimális hasznosságra és célszerűségre törekedtek. 2 0 Egy-egy uradalmi központ külső képét a gazdasági épületek mellett a cselédházak és az uradalmi tiszt lakóháza határozta meg. Mindez tervszerű elrendezésben, a terep adottságaihoz alkalmazkodva és a gazdasági célszerűséget szem előtt tartva. Az egri káptalan gazdasági épületeiről fogalmat alkothatunk arról a tervrajzról, amely 1895-ben készült és a bagotai juhhodály ököristállóvá alakítását tervezte. Az istálló végéhez a rajz szerint cselédlakást is építettek, 2 1 s magában az istállóban tüzelőhely is volt. Hasonló tervrajzzal rendelkezünk egy ököristálló magtárrá történő alakításáról. 2 2 Az uradalmi cselédházak kialakítása a káptalani birtokon is hasonlatos volt a magyarországi nagybirtokokon alkalmazott hasonló épületekhez. A kaprosi cselédház 1893-ban készült tervrajza olyan épület kialakítását célozta, amelyben tizenhat lakás volt, négylakásonként egy közös konyhával, szabadkéménnyel. Az épület hossza harminc méter, szélessége tíz méter, lábazatfala hatvan centiméter, magassága pedig (vályogból) három méter. Fedele nádfödél. 2 1 Lényegében ugyanilyen megoldású volt az 1897-ben, Bagotára tervezett cselédlakás, csak kisebb formában, négy lakásra tervezve. 2 4 Az uradalmi tisztek számára készült lakások megfeleltek a magyar középosztály korabeli elvárásainak. A Fövenyesháton 1894-ben épült tisztilak négy szobából, hálószobából, ebédlőből, konyhából és kamrából valamint cselédszobából állott. Az épület homlokzati frontját nyitott folyosó (veranda) tette tágasabbá. Az épület minőségi kivitele, tágassága, nagysága, a beosztás célszerűsége jól fejezi ki a ténylegesen is meglévő társadalmi különbségeket, azt a távolságot, amely az uradalmi tisztet a mezőgazdasági cselédségtől elválasztottad ' Egy-egy uradalmi központ sajátos, külön világ volt, sajátos értékrenddel, világszemlélettel és szokásjoggal. A központ kiválasztása is ennek jegyében történt, amelyben elsősorban a gazdasági célszerűség dominált, részben a gazdaság 2 0 Uo. Az Örvényszög, Bágy, Kiskapros, Basa és a volt úrbéresek földje által határolt gazdaság vetésforgó terve: T.l 16. 2 1 Uo.XV.6/190. Érseki tervt. 1897. Készítette Polgáron 1897. április 25-én Márkus István építőmester. 2 2 Uo.XV.-6/l91. Érs. tervt. 1897. Készítette Márkus István építő Tiszapolgár. 1897. április hó 25. 2 3 Uo. XV-6/212. Érseki tervt. Készítette Márkus István Balmazújvároson, 1893. május 1. a meglévő "rozzant cselédház" kiváltására. Hasonló volt a Nagyszög-tanyán építendő négyes cselédlakás terve. Uo. Érseki tervt. 1802. 2 4 Uo. XV.-6/215. Érseki tervt. 1897. Készült Balmazújvároson 1897. márc. 20-án Márkus István által. 2 5 Uo. XV-6214/4. Érs. tervt. 1896. Készítette Wind István építészmérnök. Eger, 1894. febr. 1.
