Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási gyakorlata lopás miatt indított bűnügyekben. 1861-1871
166 Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási... VI. Vásári, piaci, országúti, utcai lopások 1. Jónás Andrásné 1866 tavaszán a vámospércsi vásárban egy csizmát lopott, de tetten kapták. A csizmát visszaadták a károsultnak, őt meg szabadon engedték. Ezután a városban bekérezkedett Mézes Jánosék udvarába, két párnával és két tyúkkal a kezében. De alig pihent meg, utóiérte Sándor Ferencné bagaméri asszony, akinek kénytelen volt visszaadni a tőle lopott két párnát és két tyúkot. Sándorné feljelentésére rövidesen letartóztatták. A nyomozás során azt is elismerte, hogy Nyírmártonfalván is megfordult és Kálmánczi Gábortól egy fehér színű férfi vászon ruhát lopott. A kerületi törvényszék 1866. június 7-én kelt ítéletében nemcsak a fenti lopásokat, hanem azt is megállapította, hogy Sándor Ferencné otthon a bagaméri elöljáróságnak bejelentette, ellopott ingóságainak nagyrészét Vámospércsen a Mézes János udvarában találták meg Jónás Andrásnénál. Ezért az elöljáróság Mézés Jánost a maga embereivel minden további nélkül Bagamérba kísértette és ott arra kényszerítette, hogy Sándor Ferencné még elő nem került holmijaiért 8 forint 30 krajcár kártérítést fizessen meg, mivel a lopott tárgyak egyrészét az ő házába bekérezkedett Jónásnénál találták meg. A kerületi törvényszék ítéletében tényként állapította meg azt is, hogy Mézesék Jónásnét nem ismerték s amikor bekérezkedett hozzájuk, nem tudhatták, hogy lopott holmik vannak nála. Mindezekre tekintettel a törvényszék Jónásnét 3 hónapi rabságra ítélte és elrendelte az ítélet hiteles másolatának Bihar vármegye fenyítő törvényszékéhez megküldését a szükséges intézkedések megtétele végett. Az ítéletet a tisztügyész és a vádlott is megnyugvással tudomásul vette. A törvényszék az ítélet másolatát külön átirattal küldte meg Bihar vármegye törvényszékének. Ebben rámutatott, hogy mivel Mézesék nem is sejthették, miszerint Jónásné lopott vagyonokkal kérezkedett be hozzájuk, ezért a Bagaméri Elöljáróság túllépte hatáskörét, midőn Mézes Jánost Vámospércsről elvitette s 8 ft 30 krajcár kártérítés megfizetésére kötelezte. Kérte az illető járási szolgabírói hivatal utasítását arra, hogy Mézes János "méltatlan kárát haladék nélkül téríttesse vissza s az eredményt mielőbb közölje". Mivel válasz nem érkezett, 1866. december 4-én újból megkeresték a Bihar vármegyei törvényszéket a kártérítés visszatérítése végett. Az iratok között azonban sem válasznak, sem további intézkedésnek nincs nyoma. 9 1 , 9 1 HBML B.ügyek.l866.Fasc.5.G. M318.
