Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási gyakorlata lopás miatt indított bűnügyekben. 1861-1871
164 Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási... legénynek kellett volna lenni". A levelet Grósz Sámuelnek és Blau Albertnek címezte, így aztán Grósz felbontotta és elolvasása után kétségtelenné vált előtte, hogy itt pénzlopás forog fenn. Ezért elővette Blau Albertet. Szép szóval és azzal az ígérettel, hogy ha a lopást kivallja s a pénzt visszaadja, a bíróságnak nem tesz jelentést, rábírta, hogy a 450 forint ellopását és a Boldisár Sára közreműködését is bevallotta. Ezután Grósz magához hivatta Boldisár Sárát, aki karácsonykor kilépett tőle a szolgálatból. Szép szóval őt is rábírta, hogy a történteket elmondja. Ennek során azt is beismerte, hogy a testvérének átadandó pénzes csomagból 100 forintot kivett és azt az édesanyja dugta el. A megszerzett adatok alapján Grósz a fiával, Blau Alberttel, a tanukul maga mellé vett Kocsó Sámuellel és Fischbeim Ignáccal elment Boldisárékhoz. Amikor az öreg Boldisárné a házuk felé közeledő Grószt és társait meglátta a hozzájuk került lopott portékákat belökte a szomszédjához. Grósz Boldisárnét felszólította, hogy az eldugott pénzt adja elő. Erre az asszony a padlásról, a nád közzé több helyre eldugott, összesen 90 forintot lehozta. Grósz az átvett pénzt a tanúk előtt megszámolta. Innen hazatérve, Blau Albert azon a helyen, ahol a lopott pénzeket rejtegette, 10 forintot megtalált és azt Grósznak átadta, aki ekkor újból biztosította Blaut, hogy ha az összes lopott pénzt előadja, nem jelenti fel. Blau hitelt adott főnöke szavának, ezért vele és Kocsó Sámuellel szekéren elment Bagamérba. Ott Grósz egy udvarban megállította a szekeret, Blaut pedig Kocsó kíséretében a szülői házhoz küldte. Blau a beteg anyja előtt eltitkolta, hogy mi járatban vannak, három otthon talált testvérének azonban mindent őszintén elmondott. így aztán azok 300 forintot összeadtak. Amikor Blau kísérőjével együtt visszament a szekérhez, ezt az összeget Grósznak odaadta. Mindezek után Grósz Sámuel 1867. december 31-én elment a szoboszlói bírósághoz és előadta, hogy őt Blau Albert meglopta. Azt ígérte, hogy minden kárát megtéríti, de ezt nem teljesítette. Boldisárék sem adták elő neki a lopott pénzből náluk maradt összeget. Mivel ő nem is akarta és félt is a bűnt elpalástolni, ezért feljelentést tesz az ügyben. A feljelentés alapján a gyanúsítottak ellen a vizsgálat megindult s letartóztatták őket. Grósz még a nyomozás során is hozzájutott kártérítésként 95 ft 50 krajcárhoz. A letartóztatott gyanúsítottak egy cellában voltak összezárva. 1868. február 10-én éjjel a börtönőr kihallgatta a beszélgetésüket s megtudta, hogy Boldisárék lakásában a nyoszolya lába alatt és a kemence előtt a patkában még mindig el van rejtve 95 ft 50 krajcár. A börtönőr másnap elment a lakásba és a mondott helyeken a pénzt meg is találta és Grósznak átadta. Amikor erről a szoboszlói tanács értesült, írásbeli határozatával hozzájárult, hogy a pénzt a
