Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási gyakorlata lopás miatt indított bűnügyekben. 1861-1871
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 145 forintot a károsultaknak fizessenek meg. Végül Lefkovits Sámuelnét az orgazdaság vádja alól bizonyítékok hiányában felmentette. 6 6 Az eddig ismertetett 48 állatlopási ügyben összesen 50 ló, 33 szarvasmarha, 201 sertés, 146 juh és 93 lúd eltulajdonítása miatt hozott a törvényszék marasztaló ítéleteket. Természetesen a tisztiügyésznek nem mindegyik vádlottal szemben előterjesztett vádja vezetett az elítéléshez. Ha a törvényszék úgy találta, hogy az eljárás során nem merültek fel bizonyítékok arra, miszerint a vádlott elkövette a terhére rótt bűncselekményt, vagy a bizonyítékokat nem tartotta elegendőeknek bűnösségének megállapításához, - akkor bizonyítékok hiánya, illetve bizonyítékok elégtelensége címén a vád alól felmentő ítéletet hozott. V. Boltfeltörések, üzleti lopások A hajdú városokban az üzleti élet csak az 1770-es évek legvégén indult meg, amikor görög és zsidó kereskedők megnyitották boltjaikat. Ennek nyomán a tolvajok előtt új, a boltok feltörésével elkövetett lopások lehetősége nyílt meg. Az első ilyen bűncselekményt Böszörményben 1781. február l-re virradóra egy szabadságos katona követte el. A görög kereskedő üzletéből jelentős mennyiségű, 529 rft 51 krajcár értékű textil anyagokat lopott el. Ezt követően 1850-ig Vámospércsen, Nánáson, Dorogon és Böszörményben ismét törtek fel boltokat, ezekből szintén textilanyagokat vittek el, a törvényszék ítélete szerint "meglehetős mennyiségben", illetve "feles számban". Ez utóbbi megállapítás Böszörményben 1841 októberében ellopott, 95 tételben felsorolt, 1588 ft 27 1/2 krajcár értékű, különböző fajtájú textilanyagokra vonatkozott. 1849-ben Nánáson törtek fel először mészárszéket. 6 7 A vonatkozó büntető ügyek iratai között található, az ellopott árucikkek tételes felsorolását tartalmazó jegyzékek alapján gazdaságtörténeti szempontból az a lényeges következtetés vonható le, hogy az említett időszakban, a hajdúvárosokban már voltak jelentős mennyiségű árukészlettel rendelkező textilüzletek és a kereskedők széleskörű választékkal igyekeztek a lakosság igényeit kielégíteni. Az a tény, hogy 1781 és 1850 között a törvényszék mindössze 6 boltfeltöréssel elkövetett lopás miatt indított ügyben ítélkezett, korántsem jelenti, hogy en6 6 Uo B.ügyek.l864.Fasc.5.E. JV°133. 6 7 Részletesebben 1. Nagy Sándor. A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási gyakorlata lopás miatt indított bünügyekben 1757-1850. c. tanulmányában. In: A Hajdúsági Múzeum Évkönyve VII. Hböszörmény /szerk.:Nyakas Miklós/ 89.,109.
